Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Molnár Gyula, az MSZP elnöke az MSZP-Párbeszéd választási eredményváró rendezvényén, az MSZP újbudai székházában 2018. április 8-án.
Nyitókép: Balogh Zoltán

Molnár Gyula és Lakos Imre visszatérése szétrobbantja az ellenzéket Újbudán

A Momentum, a Párbeszéd, az LMP és az MSZP újbudai képviselői elfogadhatatlannak tartják, hogy László Imre polgármester Molnár Gyulát kabinetvezetőnek, Lakos Imrét pedig kabinetvezető-helyettesnek nevezte ki.

László Imre hétfőn délután jelentette be a Facebookon, hogy elindul a 2024-es önkormányzati választáson, ehhez kérte fel a korábbi újbudai polgármestert, Molnár Gyulát. Az ellenzéki pártok képviselői emiatt küldtek közös levelet László Imrének, mert szerintük az újbudaiak nem a 2010 előtti időkre szavaztak – írja a Telex.

Az ellenzéki pártok képviselői közös levelükben arra kérték a polgármestert, hogy gondolja meg a lépését.

„Amennyiben ezt a kérésünket nem tudod vagy nem akarod megfontolni, kénytelenek leszünk a nyilvánossághoz fordulni. Emellett azt is szeretnénk jelezni, hogy ebben az esetben a polgármester mögött álló testületi többség biztosítását már a decemberi ülésen sem tudjuk garantálni” – írták.

A levelet, amit Orosz Anna, a Momentum képviselője a Facebookra is kiposztolt, a Momentum, a Párbeszéd, az LMP és az MSZP képviselői is aláírták, és szerepel az aláírók között a DK-s Rádi Károly önkormányzati képviselő is.

Molnár Gyula, Újbuda korábbi polgármestere májusban lépett be a Demokratikus Koalícióba. A rendszerváltás óta meghatározó tagja volt az MSZP-nek, 2016 és 2018 között a párt elnöke volt. 2021-ben aztán az MSZP kizárta, mert a DK-frakciót választotta.

Lakos Imre egykoron az SZDSZ politikusa volt, több ciklusban is a kerület alpolgármestere volt, de jelenleg a DK helyi elnöke.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×