INFORÁDIÓ
2023. január 30. hétfő
Martina

deutsch tamás

európai bizottság

jogállamiság

helyreállítási alap

Az Európai Parlament honlapján közreadott képen Deutsch Tamás néppárti képviselő felszólal a jogállamiság magyarországi helyzetéről tartott vitán a parlament plenáris ülésén Brüsszelben 2019. január 30-án.

Deutsch Tamás: a brüsszeli bürokrácia visszaél a hatalmával

Infostart / MTI

Hiába folytat Magyarország konstruktív párbeszédet az Európai Bizottsággal, a brüsszeli bürokrácia visszaél a hatalmával – mondta Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

A politikus a műsorban úgy fogalmazott: „a brüsszeli bürokrácia évek óta folytat Magyarországgal szemben egy politikai hidegháborút, állandóan vaskos, a valóságtól fényévnyi távolságra lévő állítások megfogalmazásával mindenféle fake news-információkra építve vádolnak minket azzal, hogy Magyarországon milyen nagy baj van a jogállamisággal”. Hozzátette: a kormány korábban, most és a jövőben is visszautasítja ezeket a „minden alapot nélkülöző, a politikai nyomásgyakorlást szolgáló” vádakat, de kész az észszerű, konstruktív egyeztetésekre az Európai Bizottsággal.

A Fidesz EP-képviselőcsoportjának vezetője hangsúlyozta: ilyen tárgyalásokat folytattak a nyár vége óta az Európai Bizottsággal a kormány tagjai és szakértői, és a bizottság által megfogalmazott, „döntő többségben minden alapot nélkülöző vádaskodás miatt kialakult viták rendezése érekében Magyarország 17 vállalást tett”. Jelezte: a 17 vállalást Magyarország maradéktalanul és határidőre teljesítette.

Deutsch Tamás megjegyezte: a héten a bizottság „a normális, párbeszédre épülő együttműködés szellemével vajmi kevésé összeilleszthető módon ahelyett, hogy közvetlenül tájékoztatta volna a magyar kormányt a kialakulófélben lévő álláspontjáról, félhivatalos sajtószivárogtatáson keresztül üzente meg, milyen álláspont is körvonalazódik a fényes tekintetű brüsszeli bürokrácia fejében”.

Kiemelte: Magyarország a 17 vállalás teljesítésével elérte azt a célt, hogy a helyreállítási programot magában foglaló tervét a bizottság jóvá fogja hagyni és aláírja Magyarországgal az úgynevezett partnerségi megállapodást. Emlékeztetett rá: a megállapodásnak 2022 végéig meg kell születnie, ellenkező esetben a hétéves költségvetésben Magyarország számára rendelkezésre álló fejlesztési pénzek 15 százalékát „egyszer és mindenkorra elveszítenénk”. Hangsúlyozta: Magyarország el tudja érni alapvető nemzeti célkitűzését, hogy megszülessen a partnerségi megállapodás és 2023-tól érkezhessenek Magyarországra „a jog szerint nekünk járó uniós pénzek”.

Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Palament csütörtökön elfogadott egy határozatot, ami szerint az uniós pénzek felhasználását érintő aggályok eloszlatására javasolt 17 magyar intézkedés nem elegendő az EU pénzügyi érdekeit fenyegető rendszerszintű kockázatok kezeléséhez, Deutsch Tamás kijelentette: a határozatot megszavazó magyar baloldali képviselők azért dolgoznak az európai politikában, hogy saját országuk ne kapjon uniós pénzeket.

„Egyes-egyedül a magyar baloldali ellenzék az, amelynek az az egyetlen egy politikai célkitűzése az európai politikában, hogy áskálódjon a saját hazája ellen” – jegyezte meg, hozzátéve, ennek ékes bizonyítéka volt a határozat megszavazása. „Nem kevesebbet támogattak, mint hogy vegyék el a pedagógusoktól az ő béremelésük feltételeit szolgáló európai uniós forrásokat” – emelte ki, hozzátéve, „a magyar baloldal nemet mondott a magyar pedagógusok fizetésemelésére”.

Deutsch Tamás arról is beszélt, hogy hiába folytat Magyarország konstruktív párbeszédet az Európai Bizottsággal, „a brüsszeli bürokrácia visszaél hatalmával”. Kifejtette: az, hogy a bizottság a 17 vállalás teljesítése közben további elvárásokat fogalmazott meg Magyarországgal szemben, „letagadhatatlan bizonyítéka, hogy az egész jogállamisági cécó, hercehurca, ez a kondicionalitásinak mondott eljárás véletlenül sem az európai értékekről szól, hanem egyszerű, pőre, nyers politikai nyomásgyakorló eszköz”.

Megjegyezte: ha valóban az európai értékekről szólt volna, akkor a Brüsszel által felvetett problémákat orvosló magyar vállalások teljesítése után a bizottság lezárta volna az eljárást.

Az, hogy nem akarják lezárni és újabb feltételeket szabnak, annak a letagadhatatlan bizonyítéka, hogy az ilyen eljárásokat nem az uniós értékek védelmében indítják el, hanem az egyetlen céljuk folyamatosan nyomást gyakorolni olyan kormányok irányába, amelyek nem az Európai Bizottság által meghatározott politikai fősodort képviselik – fogalmazott.

Jelezte: a „félhivatalos kiszivárogtatások” szerint a bizottság további feltételül szabja majd a gyermekvédelmi törvény módosítását.

„Ennek kapcsán lassan mondjuk, hogy az összes brüsszeli bürokrata megértse: a gyermekvédelmi törvény módosításának kérdése olyan elvi kérdés, amivel kapcsolatban semmilyen politikai nyomásgyakorlásnak Magyarország nem fog engedni” – szögezte le a politikus. Hozzátette: nem is engedhetnek, mert a 2022-es országgyűlési választással egyidőben tartott népszavazáson majdnem négymillió magyar döntött úgy, hogy támogatja a gyermekek védelmét „a genderideológia ártalmas hatásaival szemben”.

Nyitókép: MTI/Európai Parlament/Jan Van de Vel
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018