Az angoltanárszak és az angol valamilyen párosítással – a Nemzeti Pedagóguskar elnöke, Horváth Péter szerint e két kombináción kívül nem lesz szükség emelt szintű érettségire ahhoz, hogy valaki megkezdhesse egyetemi tanulmányait a következő tanévben. Ennek az oka – mint az InfoRádiónak nyilatkozva elmondta –, hogy az első helyes jelentkezések száma nagyon visszaesett az utóbbi években, de ennek cseppet sem az emelt szintű érettségi kötelezettsége volt az oka, inkább a nem igazán vonzó életpálya-kilátások. A szükséges pontok száma is nagyon süllyedt már.

"Nagy változást nem várok attól, hogy már nem lesz kötelező az emelt szintű érettségi, a jelentkező tanárjelöltek számában. Más változásra lenne szükség" – tette hozzá Horváth Péter.

A pedagógusgárda emiatt várható színvonalesését firtató kérdésre úgy reagált, kétségtelen, hogy az ő 1990-ben végzett osztályából öten mentek matematika-fizika szakos tanárnak, most összesen Szegedre négyet iskoláztak be, az ELTE-re pedig hetet, "vagyis a minőségi romlás már jóval korábban bekövetkezett".

"Többször is hangsúlyoztam, hogy nem kell minden tanárjelöltnek OKTV-helyezettnek lennie, nem elvárás ez. Vannak nagyon fontos kompetenciák, amelyekkel rendelkeznie kell egy pedagógusnak, és természetesen jó lenne, ha nagyon sok helyen lennének olyan pedagógusok, akik a tudományos pályán is jelen vannak" – mondta.

Sok tanári szakpárt viszont már el sem tudnak indítani a hazai egyetemek, biológia–fizika szakpárt hat egyetem hirdetett meg, de csak egy helyen indult.

"A számok nagyon aggasztóak, fizika–kémia szakpár évek óta nem indul, és ha az informatikaszakosokat is megnézzük, nagyon kevesen jelentkeznek. Persze

el lehet sok mindent fedni a jelentkezésekkel, de ha megnézzük, milyenek az első helyes jelentkezések, az nagyon rémisztő a pedagóguspálya egészére nézve.

Azt láthatjuk, hogy a tanítóképzésben résztvevők negyede szeretne csak az lenni, a pedagógusképzésben is jellemzők ezek a számok mindenfelé" – ecsetelte Horváth Péter, aki szerint világosan kell látnia a közvéleménynek, hogy nincs három hónapos szünet a tanároknak nyáron, a bérről pedig semmit nem kell mondani az elvégzett munka fényében, a presztízsről nem is beszélve.

Arra a kérdésre, hogy ha hirtelen 50-60 százalékkal emelkednének a bérek, ugrana-e a jelentkezők létszáma is, úgy felelt: "Ez szinte biztosra vehető."

"Nagyon sok diák gondolkodik azon, hogy pedagógusnak menjen, aztán mégiscsak mást választ, mert látja a pedagógusfizetést. Nem jó dolog természetesen, ha egy pályaválasztásnál ilyen erős szerepet játszik a pénz, de tudomásul kell venni azt, hogy

mindenkinek szüksége van olyan jövedelemre, amellyel családot tud alapítani, otthont tud teremteni.

Most eljutottunk odáig, hogy döntő fontosságú a fizetés a gyerekek pályaválasztásában. A 2013-as bérrendezés után szépen kúsztak fel a jelentkezési számok, egyre több diák valóban úgy gondolta, hogy ez a gyönyörű pálya lehetőség."