Adóegyszerűsítési szándékkal nyúlna hozzá egyes adótörvényekhez a kormány, és változtatna például az átalányadózásra vonatkozó előírásokon. Egyszerűsítenének az állami ingatlanok eladásán is és megteremtik az "értékesítési potenciállal rendelkező természetvédelmi érintettségű" állami tulajdonok értékesítésének lehetőségét.

A kormány változtatna egyes felsőoktatási, szakképzési és felnőttképzési törvényeken is, és egyebek mellett azt javasolja, hogy a jövőben a nyelvvizsga megléte ne legyen a diploma megszerzésének feltétele, hanem az egyetemek dönthessenek a végzettséghez igazodó idegen nyelvi ismeretek elsajátításáról és méréséről. Változtatnának az európai diplomák elismerésén, valamint a mesterképzések indításának lehetőségén is, illetve egy kicsit a pedagógusellátottság javítása irányába is szeretnének lépni.

Adótörvények

Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium államtitkára expozéjában kiemelte, a javaslat illeszkedik a kormány adóegyszerűsítő politikájába. Célja elsősorban az adminisztráció egyszerűsítése, valamint az európai uniós jogharmonizáció és a gazdaságfehérítés érdekében szükséges módosításokat tartalmaz.

A javaslat elfogadásával elmondása szerint tovább egyszerűsödik az átalányadózás, így

• 2023. január 1-jétől az átalányadózóknak csak negyedévente kell járulékbevallást benyújtaniuk. Ezzel negyedére csökken a vállalkozók és az adóhatóság interakcióinak száma.
• A beterjesztett törvényjavaslat megszünteti továbbá az átalányadózás választásának azt a feltételét, amely a választás évét megelőző adóévre is bevételi korlátot szabott. Jövő évtől csak azt kell figyelembe venni, hogy az egyéni vállalkozók tárgyévi várható bevétele ne haladja meg a minimálbér tízszeresét, kizárólag kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozó esetében pedig a minimálbér 50-szeresét - mondta az államtitkár.
• A javaslat jelentősen csökkenti azt az időszakot, amelynek az átalányadózás megszűnése után el kell telnie az újbóli választhatóságig. Az adózó a korábbi négy év helyett csak a megszűnés vagy megszüntetés évére és az azt követő 12 hónapra nem választhatja ismételten ezt az adózási formát.

A helyi adókról, iparűzési adóról szóló törvény módosítását ismertetve Izer Norbert kiemelte: a cél egy rendkívül egyszerű, áttekinthető, az adózó számára könnyen érthető iparűzési adókötelezettség-teljesítés megteremtése. A javasolt modell szerint

• évente egyszer kell adót fizetni.
• Az új modellt alkalmazhatja bármely iparűzésiadó-alany, amelynek évi bevétele nem több mint 25 millió forint, illetve kiskereskedő, átalányadózó, egyéni vállalkozó esetében nem több mint 120 millió forint.
• A székhely vagy telephely szerinti önkormányzatonkénti iparűzési adóalap a bevételtől függően sávosan differenciált lesz. 12 millió forint bevételig 2,5 millió forint, 12 és 18 millió forint közötti bevételi sávban 6 millió forint, 18 és 25 millió forint bevétel között, illetve kiskereskedő, átalányadózó esetében 120 millió forint bevételig pedig 8,5 millió forint lesz az egyszerűsített iparűzési adóalap.

Az államtitkár jelezte, az általános forgalmi adózást illető módosítások nem eredményeznek strukturális változásokat. Ugyanakkor kiemelte az ingatlanokkal kapcsolatos módosítást. Elmondta, a javaslat tartalmazza a kormány nyáron már jelzett szándéka szerint

a lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes áfakulcs alkalmazhatóságát 2024 végéig,

valamint rendelkezik a kedvezményes kulcs ezen időpontot követő fokozatos kivezetéséről.

Szeberényi Gyula, a Fidesz vezérszónoka kiemelte, hogy folytatódik az adókönnyítés, aminek az szankciós energiaválság sem tud gátat szabni. Egyszerűsödik a helyi iparűzési adó a kisvállalkozások számára és könnyebb lesz az átalányadó választása is.

Bevezetik továbbá az e-nyugtát,

amelyet világszerte követendő példaként említett.

Dávid Ferenc, a DK vezérszónoka szerint gazdasági válsághelyzetben, tűzoltásszerűen hozott módosítások nem helyettesítik az átfogó adóreformot. Állítása szerint egyes vállalkozások esetében nem könnyítések, hanem a terhek növelése várható. A munkabéreket terhelő járulékok lényegében nem változnak és azok továbbra is a harmadik legmagasabbak Európában. Az iparűzési adó új szabályai rontják az önkormányzatok helyzetét, csökkentik azok bevételeit - sorolta.

Álláspontjuk szerint az államnak kellene vállalnia a nehéz helyzetbe jutott vállalkozások támogatását és nem az önkormányzatok megsarcolásával kipipálnia ezt a feladatot.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka feltette a kérdést, miért nem inflációkövető a családtámogatási rendszer, miért csak néha, főúri kegyként, szelektíven avatkozik be a kormány? Felvetette azt is, hogy évente maximum egyszer lehessen hozzányúlni az adórendszerhez, legyen elég felkészülési idő az adóalanyok számára.

Bedő Dávid (Momentum) azt kérdezte, hogy a társasági adó sorát az állam miért hagyja "ennyire üresen", miért az áfán próbál meggazdagodni?

Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva hangsúlyozta: az adóék jelenleg 41,2 százalék, miközben 2009-ben még 53,1 százalék volt - emelte ki. Egy OECD-s kiadvány szerint Magyarország első helyen áll azon országok listáján, akik a legtöbbet csökkentették az adóéket, a csökkenés 2015-höz képest 5,86 százalék - hívta fel a figyelmet. Évtizedes tapasztalat mutatja szerinte, hogy az áfacsökkentés a legtöbb esetben nem az árakat csökkenti, csak a kereskedő haszonkulcsát növeli.

Állami vagyongazdálkodás

Fónagy János gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár előterjesztőként azt mondta, a kormány kiemelt célja, hogy egyszerűsödjön az állami ingatlanok eladása azon ingatlanok esetén, amelyek állami vagyonkörben tartása már nem szolgálja az állami vagyongazdálkodás érdekeit. Kijelentette, ezek eladásával az állam bevételei a kritikus gazdasági helyzetben növelhetők lesznek.

A törvényjavaslat olyan elemet is tartalmaz, amely biztosítja a vagyonelemek hatékonyabb hasznosítását, és

több ponton is jelentősen enyhíti a hasznosításra vonatkozó korlátozó, bürokratikus rendelkezéseket.

Mint mondta, erősödik ugyanakkor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. pozíciója, mert az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási alap részeként nyilvántartott ingatlan tulajdonosi joggyakorlója a jövőben az MNV lesz.

Bővül az ingyenes vagyonjuttatásra jogosultak köre a kisajátítás után visszamaradt, korlátozottan hasznosítható állami vagyon esetén az adott településen már ingatlannal rendelkezőkkel. Hozzátette: ebben az esetben az ingatlan megszerzése nem jár további költséggel, díjfizetéssel.

Megteremtik az "értékesítési potenciállal rendelkező természetvédelmi érintettségű" állami tulajdonok értékesítésének lehetőségét,

ezzel párhuzamosan rögzítik azokat a szabályokat is, amelyekkel folyamatosan biztosítható a természetvédelmi értékek védelme az állami tulajdonból kikerülés után is. Ez a rendelkezés a művelés alól kivett területekre vonatkozik.

Az államtitkár szerint a törvénymódosítás előmozdítja az állami műemlékingatlanok rövidtávú hasznosítását. A javaslat biztosítja, hogy a tulajdonosi joggyakorló további jóváhagyás nélkül rendelkezzen az ingatlan maximum 90 napot meg nem haladó hasznosításáról.

Változnak az öröklési szabályok. Fónagy János kifejtette, 2024-től a törvényes örökös és végintézkedés hiányában elhunyt után hagyott ingatlant és az abban található ingóságot - a termőföld kivételével -

az állam helyett az ingatlan fekvési helye szerinti települési önkormányzat örökölheti a jövőben.

Szeberényi Gyula (Fidesz) egyebek mellett szólt arról a rendelkezésről, amely lehetővé teszi, hogy az állami vagyon hasznosítását célzó szerződés 25 évre is megköthető legyen, ha a hasznosításra jogosult vállalja az érintett állami vagyont gyarapító beruházást. A szerződés egy alkalommal, öt évre meghosszabbítható.

Dávid Ferenc, a DK vezérszónoka szerint nem támogatható az állami vagyon kiárusítása. Azt mondta: az állami vagyonelemek értékesítésének megkönnyítése is igazolja, hogy a kormánynak óriási szüksége van a többletbevételekre az idei és a jövő évi költségvetés tartós kiigazítása érdekében. Az ellenzéki politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a javaslattal a kormány a természetvédelmi területeket is kiárusítaná, illetve a műemléki védettségű ingatlanok is "avatatlan kezekbe kerülhetnek". Meglátása szerint az állami ingatlanok eladásával összefüggő versenyeztetés szabályainak lazítása tovább rontaná a jogállamiságot, növelné a korrupció lehetőségét.

A Momentum vezérszónoka, Bedő Dávid is arról beszélt: az előterjesztés azt jelzi, hogy súlyos problémák vannak a költségvetéssel. Egyúttal azt firtatta: nem lenne-e észszerűbb, ha a nemzeti vagyon kiárusítása helyett a kormány saját magán spórolna, például nem venne telekommunikációs céget 700 milliárd forintért, vagy nem költene 50 milliárdot stadionépítésre. Hozzászólását azzal zárta, hogy vállalhatatlan, amit a kormányoldal művel, a javaslat nem támogatható.

A Jobbik nevében felszólaló Brenner Koloman arról beszélt, hogy

a kormány már a családi ezüstöt is ki akarja árusítani.

Nemzeti vagyonleltár létrehozását sürgette, és felelős vagyongazdálkodásra szólította fel a kormányt. Szerinte nem a nemzeti vagyon eladásából származó forrásokkal kellene betömni a költségvetési lyukakat, hanem a kormány saját kiadási oldalán spórolhatna 100 milliárdokat.

Szabadi István, a Mi Hazánk képviselője azt mondta: az állami vagyonnal kapcsolatos javaslat azt mutatja, hogy nagy bajban van az idei és a jövő évi költségvetés. A helyzet szerinte olyannyira súlyos, hogy az eddigi egyenlegjavító intézkedések - az állami beruházások elhalasztása, a kifizetési stop elrendelése - nem voltak elegendőek, hanem egyszeri kiigazító lépésekre is szükség van.

Fónagy János gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár zárszavában a kritikai észrevételekre reagálva azt hangsúlyozta: a 2010 előtti időszakban árusították ki az összes stratégiai vagyonelemet, a jelenlegi kormány pedig ezeket "drága pénzért" visszavásárolta. Erre hivatkozva visszautasította a "családi ezüst" kiárusítására vonatkozó ellenzéki kijelentést.

Hangsúlyozta: rendkívüli időket élünk, a költségvetésnek minden lehetséges bevételre szüksége van,

"le kell hajolni a fillérekért is".

Kitért rá: van nemzeti és állami vagyonleltár is, egyik az állami, másik az önkormányzati vagyont is tartalmazza.

Oktatási tárgyú változtatások

György László innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár a törvénymódosító javaslatot azzal indokolta: az elmúlt években megújult magyar felsőoktatásban szükségessé vált az állami fenntartásra vonatkozó szabályozás "deregulálása" és finomhangolása az autonómia bővítésének és a versenyképesség növelésének szándékával.

A törvényjavaslat szerinte "régóta húzódó problémát kezel" a nyelvvizsga-követelmények rendezésével. A diplomához kötött kötelező nyelvvizsga ugyanis egyedi magyar szabályozás volt, máshol nincsen hasonló az Európai Unióban. Ám

ez a "mechanikus" rendelkezés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

A kormány azt javasolja a nyelvvizsga kapcsán az Országgyűlésnek, hogy a felsőoktatási intézmények dönthessenek a végzettséghez igazodó idegen nyelvi ismeretek elsajátításának és mérésének meghatározásáról. Hangsúlyozta: nem kétséges, hogy az idegen nyelv ismerete szükséges egy felsőfokú végzettséggel rendelkező számára.

Jelezte azt is: a koronavírus-járvány idején a nyelvvizsga-amnesztia hatására több mint 140 ezer diplomát adtak ki, amely megfelelt a munkaerőpiac elvárásainak, a munkáltatók ugyanis nyelvi kompetenciát várnak el, nem nyelvvizsgát.

Az új szabályozás bevezetése felmenő rendszerben történik,

de arra is módja van a felsőoktatási intézménynek, hogy a már a képzésben résztvevő hallgató tantervét kiegészítse idegen nyelvi képzéssel. A képzésüket befejezett hallgatók, amennyiben 2021. augusztus 31-e után államvizsgát tettek, nyelvvizsga nélkül is megkapják diplomájukat.

Kitért arra is, hogy a módosítások kiszélesítik a felsőoktatási autonómiát, így a teljes megfelelést tanúsító akkreditációval rendelkező intézmények, amelyeknek már jelenleg is van alapképzés indítási jogosultságuk, az érintett képzési területeken automatikusan létesíthetnek mesterképzést.

A javaslat szerint

az európai felsőoktatási térség 49 tagállamában kiállított oklevelek esetében a magyar felsőoktatási intézményeknek nem lesz elismerési teendője,

mert ezek az oklevelek a megfelelő hazai végzettségi szinttel válnak egyenértékűvé.

Pósán László (Fidesz) értékelése szerint a törvényjavaslat azon jogszabályok sorát folytatja, amelyek a magyar felsőoktatás autonómiáját erősítik, az egyetemek önrendelkezését bővítik, valamint elősegítik a nemzetközi kapcsolatok szélesítését. A nyelvvizsga-követelmény változásával kapcsolatban elmondta, az idő megérett a változásra. A középiskolából való kijövetel az esetek túlnyomó többségében ma már biztosíthatja a megfelelő nyelvi ismereteket, a felsőoktatásban az adott szaknyelvet kell megtanítani.

Beszámolt arról a módosításról is, hogy

a közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az egyházak által fenntartott felsőoktatási intézményeknél eltörlik azt a szabályt, hogy az oktatókat, kutatókat csak hetvenéves korukig foglalkoztathatják.

A pedagógusellátottságot azzal javítaná az előterjesztés, hogy a tanári modulokat már az alapképzésben is fel lehet majd venni és így azok nem csökkentik az állami ösztöndíjas kereteket - magyarázta Pósán László.

Hozzátette: a jövőben a Kossuth-díj a művészeti felsőoktatásban teljesíti az egyetemi tanári kinevezéshez szükséges feltételeket.

Barkóczi Balázs (DK) a nyelvvizsga-követelményekkel kapcsolatban beszélt arról, hogy másként látja annak eltörlését a nyelvvizsgák szakmai egyesülete és a hallgatói önkormányzat, és mindkét félnek vannak megfontolandó gondolatai. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közoktatásban nincs olyan iskola, ahonnan ne hiányozna nyelvtanár, és hogy

az Eurostat felmérései szerint a nyelvtudást nézve Magyarország rendre a leggyengébb három ország között szerepel.

Összegzése szerint a törvénymódosítás beismerése annak, hogy az állami nyelvoktatás nem működik.

Brenner Koloman (Jobbik) úgy értékelte: a javaslatnak vannak támogatható elemei, de több kérdést is felvet. A magyar egyetemi világ stratégiai fejlesztéséről szólva azt mondta, hogy a Fidesz-kormány a 2011-es Széll Kálmán-tervben a teljes magyar felsőoktatást fizetőssé akarta tenni. Ezt követően tíz évig gyakorlatilag nem volt "stratégia mentén történő", átgondolt fejlesztés. Majd következett az egyetemek alapítványokba való kiszervezése, ami a kis egyetemek esetén jó forma, a nagy tudományegyetemeket azonban állami fenntartásban kell kiemelten támogatni, nem pedig kizárólag a Fideszhez kapcsolódó kuratóriumokon keresztül.

Szabó Szabolcs (Momentum) ezzel szemben azt közölte, a törvényjavaslat nem is érinti a felsőoktatást jelenleg feszítő kérdéseket. Példaként az energiaszámlákat említette. Nincs válasz szerinte mások mellett arra a kérdésre, mi lesz a hat, állami fenntartásban maradt felsőoktatási intézménnyel, ahol elképesztően alacsonyak a bérek. Megjegyezte, az ELTE-n egy egyetemi adjunktus nettó 207 ezer forint körül keres. Azt sem lehet tudni, mi lesz azokkal szakterületekkel, ahova "lasszóval" sem lehet embert találni. Nem értett egyet azzal "a felhígítással" sem, hogy a Kossuth-díjasok a művészeti felsőoktatásban egyetemi tanárok lehetnek.

A 70 éves foglalkoztatási határról elmondta: a tapasztalatok azt mutatják, hogy

65-70 éves korig az egyetemi tanárok dolgoznak alapvetően, és a doktori iskolákat vezetik.

Nyugdíjba vonulásuk után általában felszabadul a bérkeret, amiből fiatalabb oktatók felvételét, előmenetelét finanszírozzák. Viszont ha eltörlik a korhatárt, akkor nem szabadul fel bérkeret, és akkor az előrelépések is tolódnak, ez pedig rossz üzenet lehet a fiatalok felé.

Pósán László (Fidesz) az elhangzottakra reagálva azt mondta, a pedagógusképzés nem a mostani törvénymódosítás tárgya. Egyetértett a HÖOK álláspontjával, a nyelvismeret és nyelvvizsga nem feltételezi egymást, az nem egy és ugyanaz.

A szenátusok mindenütt szavaztak a javaslatról - mondta egy másik felvetésre. A szenátusok jogköre az is, hogy döntsenek a 70 éves kor utáni visszafoglalkoztatásról - fűzte hozzá. Kitért arra is:

mostantól lesz beleszólása az intézményeknek, milyen hallgatókat akarnak és a szakmai szempontokat fokozottan tudják érvényesíteni.

Ez az autonómia megerősítését is jelenti szerinte.

Fülöp Attila, a Belügyminisztérium államtitkára az elhangzottakra reagálva zárszavában azt felelte: a javaslat része a gyermekvédelmi törvény módosítása is, amely a gyermekek szociális biztonsága érdekében a tartásdíj állam általi megelőlegezését tartalmazza, valamint az a passzus, amely az emberkereskedelem áldozatává vált gyermeket segíti.