Az állam feladata a jó közszolgáltatások megszervezése és biztosítása - mondta a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a Magyar Kormánytisztviselői Kar Közigazgatás 2022 elnevezésű konferenciáján, pénteken Budapesten.

Fürjes Balázs a Közigazgatás-fejlesztés 2010-2030 alcímű tanácskozáson hangsúlyozta: nincs jó minőségű, a polgárokat jól szolgáló közszolgáltatás és közigazgatás jó közszolgálati képzés Magyarországon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nélkül. Emlékeztetett arra, hogy ez a gondolat vezette a kormányt, amikor 12 évvel ezelőtt döntött az egyetem létrehozásáról.

Deli Gergely, az egyetem rektora azt emelte ki, hogy időszerű a 2010-ben indult közigazgatás-fejlesztés eredményeinek áttekintése, a gondolkodás a hosszú távú stratégiai tervezés feltételeiről. Hozzátette: a közigazgatásban fenn kell tartani az előző évtized fejlődési dinamikáját, és szükség van a további fejlesztések tudatos tervezésére ahhoz, hogy a magyar közszolgálat rezilienciája, a válsághelyzeteket kezelő képessége tovább erősödjön, és Magyarország Európa legjobban kormányzott, legélhetőbb és legbiztonságosabb országa legyen.

A rektor szerint a konferencia üzenete az lehet:

a mindent uraló digitalizáció, automatizálás és mesterséges intelligencia korszakában sem felejthető el, hogy a végső mérce az emberek szükséglete.

Az ember a bajban egy másik embert keres - a közigazgatás rendszerében is -, aki segíteni tud neki. A technológiai transzhumanizmus korszakában a legnagyobb feladat a humanizmus megőrzése lesz. Sőt, talán az állam marad az utolsó, amelyre mindenben számítani lehet - mondta.

Stumpf István, az NKE kutatóprofesszora, a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, egykori alkotmánybíró és kancelláriaminiszter nyitó előadásában arról beszélt, kancelláriaminisztersége óta elkötelezett híve a közszolgálati ethosz megerősítésének.

Kifejtette: egy ország versenyképességét, a nemzet jövőjét a közigazgatás, a közszolgálat és a közszolgálatban állók elkötelezettsége döntő mértékben befolyásolja. Véleménye szerint a közszolgálat és a közigazgatás olyan erőforrás, amely a kormányzat "aranytartaléka" lehet válsághelyzet idején.

Szólt arról is, hogy Európában "paradigmatikus fordulatok vannak készülőben", senki nem tudja, egy év múlva milyen globális kontextusról lehet beszélni, ezért mindenkinek, az államoknak pedig különösen nagy felelősségük van abban, hogy erre a váratlan helyzetre felkészüljenek.

Stumpf István szerint szükség van erős, aktív, intelligens, de alkotmányosan korlátozott államra. Azt mondta, híve az aktív és gyors államnak és a centralizáció különösen válság idején nagyon fontos, hangsúlyozva, nézete szerint az állam nem piaci vállalkozás, hanem nemzeti szolidaritási közösség.

Kitért arra is, hogy a világ gyorsan változik, a medializáció és a perszonalizáció fontos szereplője lett a politikai életnek, a kormányzás pedig korábban nem látott problémákkal került szembe, mint a demográfiai helyzet, a globalizáció, az új technológiák megjelenése és a szegénység problémája. Jelezte: ezek megoldásában az államnak kell központi szerepet vállalnia.

Stumpf István felhívta a figyelmet a

"deep state" veszélyére

is, mint mondta, az Európai Unióban is kialakulóban van a technokrata uralom, amely "kézben tartja a választott képviselőket" és nagyon kevés mozgásteret ad nekik.

Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség területfejlesztésért felelős parlamenti államtitkára az Európai Közigazgatási Térről szólva elmondta, abban erős igazgatási integráció érvényesül, amelyhez elengedhetetlenül szükséges a közös értékrend, a közigazgatás egységes kulturális megközelítése. Hozzátette: az Európai Közigazgatási Tér alapelvei a megbízhatóság és kiszámíthatóség, nyitottság és átláthatóság, hatékonyság és elszámoltathatóság.

Szólt arról is, a kormányalakítást követően megerősödött a kormányzati erő a területfejlesztésben, lehetőség nyílt az erős szakmai érdekérvényesítésre, és most már

egy szervezeten belül található meg a szakpolitikai tervezés és a forrásfelhasználás is.

Jelezte: erősebb térségi szemléletet szeretnének megvalósítani a fejlesztéspolitikában, már a tervezésnél is. Megjegyezte: ha az ország élni tud az EU adta lehetőségekkel, a gazdaságfejlesztési zónák lehetőséget adnak arra, az országhatárokon átnyúló, egykori természetes gazdasági kapcsolatok újjáépítésére.

Palich Etelka, a Magyar Kormánytisztviselői Kar elnöke a konferencián arról beszélt, a konferencia áttekinti a közigazgatásban az elmúlt 12 évben megvalósított célokat és a 2030-ig a dolgozókra váró feladatokat. Az NKE és a Magyar Kormánytisztviselői Kar először szervezte meg a közigazgatási vezetők szakmai seregszemléjét. A rendezvényen a közigazgatás fejlesztésének eredményeiről, kihívásairól, terveiről és kilátásairól számolnak be a minisztériumi és kormányhivatali vezetők, valamint a szakmai közélet képviselői.