Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Egy dolgozó a Mol Nyrt. százhalombattai Dunai Finomítójának kokszüzemében 2022. május 24-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Már minden rendben a tűz után a százhalombattai finomítóval

Kilenc napra kellett leállítani a három vákuumdesztillációs üzem egyikét.

A múlt heti kisebb tűzeset után ismét teljes kapacitással működik a százhalombattai Dunai Finomító.

Még június 14-én ütött ki kisebb tűz a százhalombattai Dunai Finomító atmoszférikus és vákuumdesztillációs kettes ütemében – mondta el érdeklődésünkre Bakos Piroska, a Mol magyarországi kommunikációs igazgatója.

„Egy szivattyú hibásodott meg, és ekkor kifolyt egy kátrányszerű anyag, ami a levegővel érintkezve lángra lobbant. A tűzoltók, a Mol saját tűzoltósága, illetve a kollégák

nagyon rövid idő alatt eloltották a tüzet, de magát az üzemet le kellett állítani”

– mondta a kommunikációs igazgató.

A Mol közlése szerint személyi sérülés és környezeti kár nem történt. Az üzemet mostanára helyreállították – mondta Bakos Piroska.

„Újraindítási üzem után mostanra ismét teljes kapacitással termel ez a desztillációs üzem is. Azt fontos elmondani, hogy a dunai finomítóban ezen kívül még két vákuumdesztillációs üzem működik, a másik kettő ezen időszak alatt is teljes kapacitáson termelt” – árulta el Bakos Piroska.

A dunai finomítóban teljes kapacitás mellett naponta 21 ezer tonna kőolajat dolgoznak fel – tette hozzá a kommunikációs igazgató.

„A desztilláció, vagyis a lepárlása a kőolaj feldolgozásnak első lépcsője, ilyenkor a kőolajat nagyon magas hőmérsékletre, 320 Celsius fokra hevítjük, és ebből kiválnak illékonyságuk szerint az egyes komponensek, szétválik a benzin, a petróleum, a gázolaj és megmarad a pakura, amelyet aztán még egyszer vákuumdesztillációval feldolgozunk, több mint 400 Celsius fokra hevítjük, és ebből aztán még kivesszük a vákuumgázolajat, kenőolajakat és a bitumen gyártására alkalmas alapanyagot is” – ismertette az eljárást Bakos Piroska.

Az olajtársaság arról nem adott tájékoztatást, hogy a 9 napos leállás mekkora kiesést okozott a kőolajfinomító termelésében.

A baleset után azt közölték, hogy az üzem leállása átmenetileg mintegy napi 8 ezer tonnával vetheti vissza a Mol kőolaj-feldolgozó képességét, ám mivel a desztillációs üzemben több folyamat is zajlik, ez automatikusan nem szorozható fel a kiesett napok számával.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×