Ruszin-Szendi Romulusz tájékoztatása szerint a V4 vezérkari főnökök általában évi két alkalommal találkoznak. Jelenleg a soros elnöki tisztet még Magyarország tölti be, ami hamarosan Szlovákiának adunk át.

A keddi, debreceni találkozó aktualitását természetesen a tőlünk keletre zajló orosz–ukrán háború is befolyásolta, ez volt az egyik legfontosabb kérdés, amivel a feleknek foglalkozniuk kellett – ismertette a Magyar Honvédség parancsnoka. Mint mondta, megvitatták, hogy ki, hogyan látja a katonai helyzetet, és hogy az mit okozhat számukra a NATO szövetségében, illetve szó esett arról, hogy a meglévő fejlesztési programjaikban, illetve magában a kiképzésben kell-e változtatniuk.

A fentieken túl persze terítékre kerültek a háborútól független kérdések is, köztük például a 2023-ban esedékes uniós harccsoportoknak a közös szolgálatellátása, ami az egyik legfontosabb együttműködést jelenti a V4-ek között. Számba vették, hogy állnak a kiképzéssel, az ellenőrzéssel, a felkészítéssel, valamint a készletekkel, sorolta Ruszin-Szendi Romulusz. A cél, hogy úgy tudjanak majd szolgálatba lépni közösen, hogy arra ne csak ők, hanem az egész Európai Unió büszke lehessen.

Mindemellett nyitottak új kezdeményezéseket is, hiszen a szárazföldi egységek és légierő mellett megkezdték a komolyabb együttműködést a kibervédelem területén, ami mára az egyik legfontosabb hadszíntérré vált az egész világon – emelte ki a HM parancsnoka. „Itt is kinyitottuk ugyanazokat a kapukat – az információmegosztás és a közös képzés mellett –, amik erősíteni fogják a V4 országok együttműködését és a képességét, együtt és külön-külön is” – fogamzott.

Ruszin-Szendi Romulusz hozzátette: ismét sor kerül fiatalok bevonására az innovációba, ezért egy úgynevezett challenge day-t (kihívás napot) hirdettek meg a tagországoknak, amely felhívásra Szlovákia és Csehország egy csapattal jelentkezett. Az altábornagy kíváncsian várja, hogy milyen megoldások születnek majd az autonóm rendszerek terén, annál is inkább, mert a NATO ACT és az Európai Védelmi Ügynökség fejlesztési igazgatói is figyelemmel kísérik, hogy a fiatalok mit találnak ki és hogyan tudnak segíteni a haderő fejlesztésében.

Az altábornagy érdeklődésünkre elmondta, a visegrádi csoport vezérkari főnökei arra jutottak, hogy az orosz–ukrán háború kapcsán nem kell változtatni V4-ek katonai stratégiáján, az pedig, hogy a NATO fog-e változtatni, az a szövetség soron következő, madridi csúcstalálkozóján fog kiderül.

A V4-es országok egyébként arra számítanak, hogy feszültség, illetve a helyzet bonyolultsága miatt rövid távon nem fog befejeződni a háború.

Az épp a háború miatt némileg megromlott magyar–lengyel viszonyt illetően Ruszin-Szendi Romulusz kiemelte: a visegrádi csoport vezérkari főnökei katonai oldalról tekintenek a konfliktusra, és ebből vonnak le katonai következtetéseket, amiben szignifikáns különbségek nincsenek közöttük.