A hajléktalanság problémáját leegyszerűsítő módon, általánosítva, a fedél nélkül élő embereket egyes kábítószerfüggő, erőszakosan kéregető csoportokkal azonosítva ábrázolhatta a Metropol. A lap nyomtatott és online verziójában is megjelent cikk felveti a kirekesztés gyanúját, emellett felmerülhet, hogy öncélúan, megalázóan és sérelmesen mutattak be kiszolgáltatott személyeket, ezért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa eljárást indít a kiadó, a Mediaworks Hungary Zrt. ellen – írja közleményében a hatóság.
Az „Olvasóink panaszai alapján: Itt a nagy koldustérkép! Hol zaklatják a kéregetők a járókelőket?” című cikkben – olvasói levelek és fotók alapján – Budapesten működő, erőszakosan kéregető, szervezett csoportokról számoltak be, együtt említve a hajléktalanságot az erőszakos kéregetéssel és a kábítószer-fogyasztással. A lap a cikkhez kapcsoltan
egy térképet is közzétett, amelyben azokat a helyeket jelölték, ahol erőszakos koldusokra számíthatnak a járókelők.
E mellett, illusztrációként olyan fotókat is bemutattak, amelyeken földön fekvő, alvó vagy magatehetetlen állapotban lévő emberek láthatók.
Az írást bejelentés alapján kezdte vizsgálni az NMHH Médiatanácsa. Az eljárás során a hatóság arra keresi a választ, hogy a cikk a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyeket öncélúan és sérelmesen mutatta-e be, valamint megsértette-e a kirekesztést tiltó törvényi rendelkezéseket.
A hatósági és a bírósági gyakorlat szerint egy médiatartalom akkor kirekesztő, ha alkalmas sztereotípiák kialakítására vagy a már meglévők felerősítésére, illetve, ha a szóban forgó közösség elszigetelése, különállósága mellett érvel, akár úgy, hogy felveti a közösséghez tartozó személyek jogainak korlátozási lehetőségét. A joggyakorlat szerint a megalázó helyzetben történő bemutatás az önérzetet súlyosan sértő, méltóságot romboló helyzet, a kiszolgáltatottság pedig olyan szituációt jelent, amikor a személynek nincs lehetősége saját mérlegelése szerint dönteni vagy cselekedni. Továbbá akkor sérelmes a bemutatás, ha például annak alapján az adott személy megítélése hátrányos, negatív lehet, míg az öncélú ábrázolás a szórakoztatás, haszonszerzés vagy megbotránkoztatás kizárólagos céljával történő bemutatást jelenti – zárul a közlemény.
