Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.54
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Molnár Gyula, az MSZP elnöke az MSZP-Párbeszéd választási eredményváró rendezvényén, az MSZP újbudai székházában 2018. április 8-án.
Nyitókép: Balogh Zoltán

A DK-hoz igazolt az MSZP korábbi elnöke

Molnár Gyula a közösségi oldalán osztotta meg a hír, miszerint fontos döntésen van túl.

Molnár Gyula bejegyzésében felidézi, hogy a rendszerváltás óta részt vesz a magyar belpolitikában: öt cikluson át volt Újbuda országgyűlési képviselője, két cikluson keresztül polgármesterként vezette a kerületet, és volt idő, amikor az MSZP elnökeként kellett helytállnia.

„A politikában ezernyi dolog változhat, egyvalami azonban állandó: nincs sikeres politikus sikeres politikai közösség nélkül. És ha a puding próbája az evés, akkor a közösség próbája a közös munka. Az elmúlt hónapokban sokat dolgoztunk együtt a DK-val, és

mára már nem kérdés, hogy én a DK közösségéhez szeretnék tartozni”

– fogalmazott.

Emlékezetes, a szocialista párt tavaly nyáron zárta ki korábbi elnökét, miután Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) előválasztási miniszterelnök-jelöltje bemutatta pártja újbudai jelöltjeként Molnár Gyulát. Az MSZP fegyelmi testülete indoka szerint „súlyosan megsértette a párt integritását, és a kongresszus által elfogadott stratégiáját”, amikor csak a DK támogatásával vállalta a választási megmérettetést.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×