eur:
393.35
usd:
367.78
bux:
65939.26
2024. április 23. kedd Béla
Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója beszél a H5-ös szentendrei HÉV-vonal és a végállomás megújulásáról tartott sajtótájékoztatón a szentendrei HÉV-végállomáson 2021. június 9-én. A tervek szerint 2026 elejére készül el az az új csomópont, amely magában foglalja a P+R parkolóházat, biciklitárolókat és közös rendszerbe fogja a HÉV-végállomást és a Volánbusz-pályaudvart. A kormány a szentendrei HÉV fejlesztését nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősítette, a döntés magában foglalja a H5-ös vonal és a szentendrei HÉV-végállomás felújítását.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Mérföldkő a Duna alatti vasúti alagút ügyében

A Főmterv Zrt. nettó 850 millió forintért készíti el a környezetvédelmi hatástanulmányát és szerzi meg a környetvédelmi engedélyeket.

Megkötötték a szerződést a Duna alatti vasúti összekötő alagút építésének környezetvédelmi hatástanulmányának elkészítésére és a környezetvédelmi engedélyek megszerzésére - jelentette be Vitézy Dávid. A Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója közölte, hogy a közbeszerzés nyertese, a Főmterv Zrt. nettó 850 millió forintért vállalta a munkát, amelynek célja a Duna alatti vasúti alagút és kapcsolódó szakaszok környezetvédelmi engedélyének megszerzése. A projekt európai uniós társfinanszírozással valósul meg, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) uniós alapból 500 millió forinttal támogatja a Nyugati pályaudvar és Kelenföld közötti vasúti alagút tervezését, a kormány pedig ugyanekkora önrésszel egészíti ki az összeget.

Vitézy Dávid szerint az alagút megépítése mennyiségi és minőségi oldalról is ugrásszerű fejlődést hoz majd az agglomerációs, a Budapesten belüli és a térségeket összekötő távolsági vasúti közlekedésében egyaránt. Budapest ugyanis a hétköznapi csúcsidőszakokban a fejpályaudvarok leterheltsége és kapacitásának hiánya miatt nem tud több vonatot fogadni, holott az elővárosi közlekedésben jelentkező igények miatt a modellezésünk szerint a jelenlegi 42 helyett 90-nél több szerelvénynek kellene érkeznie csúcsóránként.

A környezeti hatásvizsgálat a Kelenföld pályaudvar–Rákosrendező pályaudvar, illetve a Városligeti elágazás közötti szakaszra, ezen belül az alagútra és a csatlakozó földfelszíni vasúti létesítményekre terjed ki, vagyis az új kétszintes Nyugati pályaudvar (melynek tervpályázata folyamatban van), illetve a váci és ceglédi vonalról beérkező szakaszok fejlesztése is a munka része. A tervezés során figyelembe kell venni például az új felszín alatti állomásokat, megállókat, közlekedő tereket, a szellőztető rendszereket, közműveket, de a felszíni parkokat, parkolókat, a közforgalmú közlekedési elemeket, az üzemi létesítményeket és a biztonsági berendezéseket is - fejtette ki.

  • Részletes elemzést kell készíteni a lakosságot érintő zaj- és rezgésértékekről, a lakott városi területekre és a konkrét ingatlanokra gyakorolt hatásokról, amelyeket az alagút megvalósítása és a hosszú távú üzemeltetés okoz.
  • Figyelembe kell venni, hogy a beruházásnál fontos a talaj, a földtani közeg és a felszín alatti víz védelme, ezzel együtt szükséges elvégezni a Natura 2000 hatásbecsléseket is.
  • A környezetvédelmi hatástanulmányban ki kell térni a barlangok és források, az érintett közművek átalakítására, a szellőző kürtők hatásának a vizsgálatára is, figyelembe kell venni a rendkívüli helyzeteket, esetleges baleseteket.
  • Össze kell hasonlítani a különböző építési technológiákat, és be kell mutatni azt is, hogy az építkezés hogyan illeszkedik a környezetbe.

Vitézy Dávid a napokban az Aréna című műsor vendége volt. Az interjút itt elolvashatja, vagy meg is hallgathatja.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.24. szerda, 18:00
Isépy Tamás a Századvég makrogazdasági üzletág vezetője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×