Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Nyitókép: Facebook/Jakab Péter

Bejelentették, ki az ellenzéki szövetség államfőjelöltje - nem Márki-Zay Péter jelöltje a befutó

A Jobbik által felkért Róna Péter közgazdászt jelöli az ellenzék egységes államfő jelöltnek. Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt korábban Iványi Gábor metodista lelkészt jelölte meg, mint saját jelöltjét, de a hat ellenzéki párt vezetője máshogyan döntött.

Több, a pozícióra alkalmas jelölt neve is felmerült az elmúlt hetekben, végül a hat ellenzéki párt és Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt egységesen Róna Pétert a 79 éves jogász-közgazdász Róna Pétert jelöli Áder János utódjának - jelentette be közleményében az Egységben Magyarországért.

„Tisztában vagyunk vele, hogy a mai parlamenti viszonyok között a Fidesz könnyen megszavazza saját jelöltjét, Novák Katalint. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy az államfői tisztségre is alternatívát mutassunk. Róna Péter egyszerre elkötelezett a keresztény értékek, a társadalmi igazságosság és a fenntartható fejlődés mellett, ezek az Egységben Magyarországért sokszínű politikai közösségének is fontosak. Gazdag életútja, elismertsége és eddigi közéleti szerepvállalása alkalmassá tenné a nemzet egységét megtestesítő köztársasági elnöki tisztségre” – fogalmazott a tájékoztatásban Márki-Zay Péter.

A Jobbik pártelnökének, Jakab Péternek a Facebook-bejegyzéséből kiderült, hogy Róna Pétert ő kérte fel egy hónappal ezelőtt, illetve hogy a pártelnökök tegnap este döntöttek.

A közleményben azt írták, hogy az üzleti és az egyetemi világban is megbecsült Róna Péter családjával 1956-ban az Egyesült Államokba emigrált, ahol a kormányzati, majd a bankszektorban is dolgozott, később gazdaságtörténészi diplomája mellé az Oxfordi Egyetemen szerzett jogászdiplomát. 1986-ban a Schroders Bank elnök-vezérigazgatójává nevezték ki. 1990-ben a rendszerváltás után amerikai karrierjét hátrahagyva tért haza Magyarországra, ahol az Első Magyar Alap vezetője lett, majd megalapította a buszgyártással foglalkozó NABI Észak-Amerikai Járműipari Rt.-t.

Bekapcsolódott a magyarországi akadémiai világba is, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának nemzetközi jogi tanszékén lett óraadó 2004 és 2010 között. 2006-ban címzetes egyetemi tanári rangot kapott. Tapasztalatait 2008-ban a nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval folytatott hiteltárgyalások során tanácsadóként vette igénybe a magyar kormány, 2010-ben a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagja lett. Az Ökopolisz Alapítvány kuratóriumi társelnökeként segítette az LMP munkáját.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: a Lázár-minisztériumban talált dolgok miatt feljelentést teszünk

Magyar Péter: a Lázár-minisztériumban talált dolgok miatt feljelentést teszünk

Videót tett közzé Magyar Péter miniszterelnök: az eddigi építési és közlekedési minisztérium épületében, ahol mostantól a Miniszterelnökség működik, többek között rengeteg Fidesz-pártszóróanyagot találtak. Mint fogalmazott, tiltott pártfinanszírozás és más bűncselekmények miatt feljelentést tesznek.

Napokon belül teljesen eldurvulnak a budapesti szálláshelyárak

Az egekbe emelkedtek a fővárosi szobaárak a május 30-i budapesti BL-döntő idejére: éjszakánként 3 és fél millióért, sőt csaknem 7 millió forintért is kínálnak apartmant a belvárosban. Kiss Róbert Richard turisztikai szakértő, az InfoRádió Világszám című utazási magazinjának szerkesztő-műsorvezetője szerint az árak megugrása egy ilyen sportesemény idején normális, és egyre nehezebb szállást találni a döntő idejére.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Vége a magyar pávatáncnak, de mi jön most?

Vége a magyar pávatáncnak, de mi jön most?

A nemzetközi politika egyre inkább a háromtest-probléma logikája szerint működik: minél több nagyhatalom gravitációja alakítja egyszerre a rendszert, annál szűkebbé válik a kisebb államok mozgástere. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarország még profitálni tudott abból, hogy párhuzamosan épített kapcsolatokat a Nyugattal és annak riválisaival is, ám a világrend polarizálódásával ez a lavírozó stratégia fenntarthatatlanná vált. A nagyhatalmi versengés kiéleződése ugyanis már nem a több irányba nyitott országokat jutalmazza, hanem világos politikai és stratégiai kötődéseket kényszerít ki. Ebben a helyzetben a magyar külpolitika számára már nem az a kérdés, hogyan lehet egyensúlyozni a különböző pólusok között, hanem az, hogyan kerülhető el a nemzetközi elszigetelődés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×