Előbb lehalászták a Zámolyi-víztározó halállományát, majd a vizet beengedték a Pátkai-víztározóba, most pedig ez utóbbiból engedik a Velencei-tóba, így a vízállást négy-öt naponta körülbelül egy centiméterrel sikerül emelni – mondta megkeresésünkre az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője. Az utóbbi tározót ugyanakkor nem teljes egészében, hanem 370 centiméteres vízállásig fogják leengedni, így onnan a halakat nem kell kitelepíteni, az élővilágot pedig nem veszélyeztetik.
Siklós Gabriella szerint – a mostani vízállások mellett – február közepéig tarthat a művelet, mely során „nagy léptékben számolva” 100 centiméterre tudják felvinni a Velencei-tó vízállását. Az optimális vízállás azonban ebben az időszakban 130 centiméter lenne, így az elérhető vízszint még így is jóval az ideális alatt marad.
A legnagyobb problémát továbbra is a csapadékhiány jelenti
– hangsúlyozta a szakértő, emlékeztetve, hogy a tavalyi évben nem volt olyan hónap, amikor az átlagosnál több, de legalább a megszokott vagy annál valamivel kevesebb mennyiségű csapadék esett volna. Márciusban, illetve júliusban például az átlagos csapadéknak mindössze a 3-6 százaléka hullott le, tehát nagyon kevés csapadékhoz jutott a vízgyűjtő területre, és ez a tendencia egyelőre nem fordult meg – emelte ki a szóvivő.
Kérdés, csapadék híján hogyan telnek meg a leengedett üzemi víztározók, és hogyan lehet majd pótolni a Velencei-tó vizét. Siklós Gabriella szerint a Pátkai- és Zámolyi-víztározókból biztosan nem, amiből következően már nem vízügyes, hanem egy sokkal komplexebb kérdésről van szó. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság munkatársa hozzátette: ha a tél sem lesz túl csapadékos, akkor csak abban bízhatnak, hogy a tavaszi időjárás hozza meg a fordulatot, máskülönben a Velencei-tóban továbbra is kevés lesz a víz.
