Infostart.hu
eur:
363.46
usd:
313.06
bux:
152518.27
2026. szeptember 11. péntek Teodóra
Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje (k), valamint a korábbi miniszterelnök-jelöltek: Karácsony Gergely (MSZP, Párbeszéd, LMP, j2), Dobrev Klára (j), Jakab Péter (b2, Jobbik) és Fekete-Győr András (b, Momentum) az ellenzéki pártok Egységben a szabad Magyarországért! címmel tartott megemlékezésén, az Andrássy úton az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján, 2021. október 23-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Márki-Zay Péter: a népszavazás átvezet a kormányváltáshoz – videó

Egyedül a Jobbikot nem a párt elnöke képviselte az ellenzéki szövetség résztvevői közül a népszavazás témájában a Nyugati térre meghirdetett szabadtéri sajtótájékoztatón.

A kormányváltáshoz vezető út egy lépésének tartják az általuk kezdeményezett népszavazás támogatását az ellenzéki pártok. A hat párt képviselője Márki-Zay Péterrel, az ellenzéki összefogásban részes pártok közös miniszterelnök-jelöltjével tartott erről sajtótájékoztatót a fővárosi Nyugati téren.

Márki-Zay Péter azt kérte az emberektől, hogy a korrupció és a szegénység megakadályozása, valamint az egészség érdekében támogassák aláírásukkal népszavazási kezdeményezéseiket.

A politikus az egyik kérdést úgy foglalta össze:

"egy kínai kommunista migránsegyetemmel szemben a magyar vidéki diákoknak szeretnénk megfizethető szállást Budapesten

a tanulmányaik idejére".

A másik, az álláskeresési járadék időtartamának meghosszabbításáról szóló népszavazási kérdésről azt mondta, igenis jár a koronavírus-járvány alatt állásukat vesztetteknek kilenc hónapig a támogatás a jelenlegi három hónap helyett, amely az egész EU-ban a legrövidebb.

Szerinte a két népszavazási kérdésnek önmagának túlmutató jelentősége van: a népszavazás átvezet a kormányváltáshoz, ahol az egységből többség lesz, és fel tudják szabadítani Magyarországot történelmének legkorruptabb kormánya alól.

Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke, Budapest főpolgármestere kijelentette: az előválasztás és a népszavazási kezdeményezés is arról szól, amiről a kormányváltás, hogy Magyarországot egy olyan kabinet vezesse, amely nem uralkodik a népen, hanem szolgálja azt. Erre szövetkezett a hat ellenzéki párt – fűzte hozzá. Beszámolt arról is, hogy már

csaknem 100 ezer aláírást gyűjtöttek az ellenzéki pártok a népszavazási kezdeményezésükhöz.

Dobrev Klára, a DK európai parlamenti képviselője azt hangsúlyozta, hogy az előválasztással elkezdődött folyamat a népszavazási aláírásgyűjtéssel folytatódik. Szerinte minden egyes aláírás annyit tesz hozzá a kormányváltáshoz, amennyit egy szavazat. Azt mondta: a hat ellenzéki párt azért fogott össze Márki-Zay Péter vezetésével, hogy egy szabadabb, demokratikusabb Magyarország jöjjön létre.

Donáth Anna, a Momentum elnöke szerint Magyarország legégetőbb problémája a lakhatási és a megélhetési válság, a diákváros pedig a hallgatók lakhatási válságán segítene, míg az álláskeresési járadék folyósítási idejének meghosszabbítása a megélhetési válságot orvosolná. Úgy ítélte meg:

a megoldás a kormány kezében van, de a kormányváltásig "sem dőlünk hátra"

– fogalmazott.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke szerint "a mi ügyünk, a demokrácia ügye, az ország ügye" az előválasztás, a népszavazás és a kormányváltás. Hangsúlyozta: a diákvárosra igent, a magyar munkavállalók kiszolgáltatottságára, bérük alacsonyan tartására nemet kell mondani. Kijelentette, három éve "ünnepelték a rabszolgatörvény elutasítását", amit azért nevezett ünnepnek, mert azóta az ellenzék – mint mondta – megbonthatatlanul együtt van.

Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke is úgy látta, hogy az aláírásgyűjtés megalapozza a tavaszi kormányváltást. Elmondta, a szociális biztonság megteremtése, a létbiztonság javítása érdekében kezdeményezték a népszavazásokat. Mondjunk igent erre a népszavazásra! Mondjunk igent a kormányváltásra! Ezáltal igent mondunk a lakhatás biztonságára, a lét biztonságára – hangoztatta.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke azt mondta, az ellenzék a keleti diktatúrák helyett a nyugati jólét irányába mozdítaná el az országot. Jelezte, a hárommilliós tandíjat kérő keleti egyetem helyett a magyar fiatalok lakhatását választják, mert ez a magyar nemzeti érdek. Szerinte "az álnemzeti Fidesz" elárulja a magyar fiatalok érdekeit, míg ha tavasszal az ellenzék alakíthat kormányt, bérlakásprogrammal, lakhatási támogatásokkal, kollégiumi férőhelyek bővítésével a szülőföldön való boldogulás lehetőségét biztosítanák minden magyarnak.

Kérdésre válaszolva Karácsony Gergely közölte, minden jogszabályi feltétel adott ahhoz, hogy időben befejezzék az aláírásgyűjtést és a szavazólapokon, a parlamenti választással egyidőben ott legyenek az ellenzéki népszavazási kérdések. Ha ez nem így lesz, az azért lesz, mert a Fidesz fél ezektől a kérdésektől és fél a magyar választópolgárok akaratától – mondta.

Egy másik kérdésre Kunhalmi Ágnes hozzátette: már

több mint 16 ezren jelentkeztek ellenzéki szavazóköri delegáltnak,

többen, mint négy éve.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: 2001. szeptember 11-én olyan problémák kezdődtek, amelyek ma is éreztetik hatásukat

Szakértő: 2001. szeptember 11-én olyan problémák kezdődtek, amelyek ma is éreztetik hatásukat

Szeptember 11-e hosszú árnyéka – ezzel a címmel jelentetett meg egy aktuális tanulmányt a Migrációkutató Intézet a 25 évvel ezelőtt történt New York-i ikertornyok ellen elkövetett terrortámadás évfordulóján. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője többek között arról is beszélt az InfoRádióban, mit üzen a világnak ez a merénylet.

Budapesten a világ szeme: Tajti-Márton Anita magyar érmeket vár az este kezdődő atlétikai Világdöntőben

Péntek este kezdődik a háromnapos, naponta háromórás atlétikai Világdöntő Budapesten, amelyre a legnagyobb világsztárok is eljönnek. Kiemelkedő eredményt remél az Európa-bajnok kalapácsvető Halász Bencétől a magyar szövetség új elnöke, Tajti-Márton Anita, aki az InfoRádióban beszélt a Világdöntőről.
Moszkva megtalálta az ukránok gyenge pontját, fegyveres akció készült a NATO határán – Háborús híreink pénteken

Moszkva megtalálta az ukránok gyenge pontját, fegyveres akció készült a NATO határán – Háborús híreink pénteken

Oroszország nem hajlandó tűzszünetet kötni az energetikai infrastruktúrát érő csapások kapcsán, sőt a szektort Ukrajna Achilles-sarkának nevezte – derült ki Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő nyilatkozatából, amit az RBK Ukraine szemlézett. Lengyelország az éjszaka folyamán elhárított egy fenyegetést az egyik ukrajnai határátkelőnél – jelentette be Donald Tusk miniszterelnök. A kormányfő szerint Moszkva a kereskedelmi útvonalak elleni támadásokkal igyekszik gazdaságilag gyengíteni Kijevet, így a lengyel határátkelők is célponttá válhatnak. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×