eur:
395.27
usd:
366.62
bux:
65108.55
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Benkő Tibor honvédelmi miniszter az afganisztáni kimenekítéssel kapcsolatban tartott rendkívüli sajtótájékoztatón a Honvédelmi Minisztériumban 2021. augusztus 26-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Benkő Tibor: hiányzott a katonai előkészítés, ezért lett káosz Afganisztánban

Egy csapatkivonást megfelelően kell előkészíteni, mindez azonban Afganisztán esetében nem történt meg – fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorában Benkő Tibor honvédelmi miniszter. A tárcavezető mások mellett arról is beszélt, hogy az ellenséget a kihívások, a kockázatok és ellenségképek jelölik meg. 

Benkő Tibor szerint nagyon sok tanulságot hozott a Magyar Honvédség számára a 2003-tól tizennyolc éven át tartó afganisztáni magyar részvétel. „De az nem jó, ha a tapasztalatokat véráldozatok árán hozzuk meg” – emelte ki a tárcavezető. Meglátása szerint az Ázsia szívében fekvő országban ez idő alatt sok előrelépés történt, például az egészségügyi ellátás terén. Hiszen, mint mondta, a tartományi újjáépítési feladatok során kórházakat, egészségügyi rendelőket létesítettek, de iskolák és utak is épültek, amik most is állnak. Benkő Tibor hozzátette azt is, a többnemzeti katonák pedig nagy létszámú afgán erőt képeztek ki.

Szerinte a legfőbb gond ott van, hogy

az afgán rendszerben egy nyugati típusú demokráciát lehetetlenség felépíteni,

vagyis exportálni az amerikai demokráciát.

Magyarázata szerint azért sem értek célt – annak ellenére hogy számtalan afgán katonát fölkészítettek, kiképeztek, illetve felszereltek, akik még harcoltak is a szövetséges katonák jelenlétében –, mert hiányzott a nemzeti kötődés, az az érzület, hogy „a hazám, a nemzetem, az országom”, amit viszont nem lehet megtanítani az embereknek. „Ezt érezni kell, elkötelezettnek kell lenni.”

Afganisztán másik nagy tanulsága – a NATO és az Amerikai Egyesült Államok tekintetében – a kimenekítés, amit nem így kellett volna előszíteni

– emelte ki Benkő Tibor. Szerinte, ha áprilisban bejelentik a csapatkivonást, legkésőbb szeptember 11-i határidővel, akkor a műveletet már májusban meg kellett volna kezdeni, amihez elengedhetetlen a katonai előkészítés. Ugyanis, ha csak politikai döntés van, akkor az nem lesz végrehajtva, vagy ahogyan látható is, kapkodva lesz végrehajtva.

„Ezért lett ez a káosz.”

A NATO ellenségképe

Az InfoRádió Aréna című műsorában az is elhangzott, hogy a NATO két külső fenyegetettséget jelölt meg, a keletit és a délit, és ennek szinte keresztmetszetében van Közép-Európa és Magyarország. Benkő Tibor megjegyezte, a Magyar Honvédség diplomatikusan mindig úgy fogalmaz, hogy nincs ellenségkép, hanem

minden olyan feladatra készen kell állnia, ami az emberek békéjét, biztonságát veszélyezteti.

Ezzel szemben a NATO, amikor azt mondja, hogy keleti fenyegetettség, megjelöli Oroszországot, illetve a déli fenyegetettség alatt – az Egyesült Államokkal egyetemben – az instabil államokra gondol Ázsiában és Afrikában, ide sorolva még a migrációt és a terrorizmust is.

Magyarán a Magyar Honvédség számára az ellenségkép alatt a kihívásokat, kockázatokat és fenyegetéseket kell érteni – összegezte a honvédelmi miniszter, említést téve továbbá a kiber- és hibrid hadviselésről. Utóbbit illetően elmondta, leegyszerűsítve olyan hadviselési formáról van szó, amely például Ukrajnával szemben történt a Krím félsziget annektálásával, ami komolyabb tüzérségi csapások nélkül végre volt hajható. A hibrid hadviselés tehát nem feltétlen egy katonák ellen irányuló tevékenység, hanem lehet az az államigazgatás vagy az energiaellátás ellen irányuló, amikor minden a kibertérben működik.

Plusz pontok a felsőoktatásban

Benkő Tibor mások mellet arról is beszélt az Arénában, hogy plusz pontokat kapnak a felsőoktatási felvételihez a jövőben azok a fiatalok, akik az egyetem előtt fél- vagy egy évet szolgálnak a honvédségnél. A kormány már döntött erről, hamarosan megjelenik a rendelet is. Minderről bővebben itt olvashat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mi vezetett a németországi Zöldek zuhanórepüléséhez?
Elemzés

Mi vezetett a németországi Zöldek zuhanórepüléséhez?

Egyre csökken a németországi Zöldek párt támogatottsága, öt év alatt több mint duplájára, 25-ről 56 százalékra nőtt azok száma, akik semennyire sem tudnak azonosulni a párttal, ezzel Németország egyik leginkább elutasított politikai tömörülésévé vált. A háttérben a zöldítés, a kormány energiapolitikája áll - mondta az InfoRádióban Dobrowiecki Péter, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének kutatási vezetője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.28. csütörtök, 18:00
Havasi Katalin
a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. március 28. 07:57
×
×
×
×