eur:
392.05
usd:
359.62
bux:
72253.66
2024. július 12. péntek Dalma, Izabella
A Koszovóba induló, a Magyar Honvédség KFOR (Kosovo Force) Kontingens 22. váltásának állománya menetel kibocsátó ünnepségükön a debreceni Kossuth téren 2020. február 11-én. A magyar katonák márciustól hat hónapon át teljesítenek szolgálatot a NATO-parancsnokság alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő részeként, feladatuk a rend és biztonság fenntartása Koszovóban.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Szakértő: az Európát ért stratégiai sokkok is elősegítették a védelmi kiadások emelését

Románia és Lengyelország is valamivel előzi a NATO-elváráshoz már nagyon közeli Magyarországot, de a költésen belüli arány sem mindegy - mondta el az InfoRádióban Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Védelmi Kutatóintézetének munkatársa.

A kelet-közép-európai országok védelmi kiadásai 2020-ra érték el a régiós 2 százalékos GDP-arányos átlagot, ami a NATO-tagállamok 2014 óta fennálló politikai vállalása - mondta az InfoRádiónak Csiki Varga Tamás.

"A 2008-2009-es gazdasági válság hatására évekig tartó forrásszűkítés jellemezte a védelmi szektort, a térség nagyon sok képességet vesztett a már meglévőkből is, és a modernizációs lépések sem történtek meg. 2015-re rendeződött a helyzet, dinamikus emelkedés állt be a kiadásokban, és elkezdődött a haderőreform is" - ismertette a jelenlegi helyzet előzményeit a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa.

A fordulópontot szerinte a gazdasági helyzet javulásán kívül a biztonsági helyzet romlása jelentette.

"Stratégiai sokkok érték Európát 2014-2015-ben,

ilyen volt Oroszország Ukrajnával szembeni katonai fellépése (a Krím illegális elcsatolása és a kelet-ukrajnai konfliktus), az Iszlám Állam felemelkedése a Közel-Keleten (Szíriában és Irakban), valamint több, általuk végrehajtott terrortámadás, végül pedig ilyen biztonsági sokknak számít a migrációs válság is.

Utóbbi kettő természetesen nemcsak katonai feladatokat rótt az országokra, de általuk a biztonság és a védelem kérdései a társadalmak és a politikai vezetők figyelmének középpontjába kerültek" - mutatott rá.

A NATO elvárásait (az országok védelmi kiadásai érjék el a GDP-jük 2 százalékát) a nyolc kelet-közép-európai ország átlagban teljesíti – a balti államok jellemzően kicsit túlteljesítik, rajtuk kívül Románia és Lengyelország is. A visegrádiak közül a többiek "inkább csak a 2 százalék felé tartanak", de a trend pozitív évek óta - vázolta Csiki Varga Tamás.

A haderő modernizációjához "helyet" kellett csinálni a nemzeti védelmi költségvetéseken belül. Korábban a rendelkezésre álló erőforrások akár 60 százalékát is elvitték a személyi kiadások, ám ahogy bővültek az általános védelmi források, ez az arány fokozatosan csökkenni kezdett.

A nemzetközi modell az, hogy

a kiadások 40 százalékára "lőjék be" a személyi kiadásokat,

ez teszi lehetővé, hogy 30-30 százalék fenntartási, illetve fejlesztési költségekre jusson.

A haderőreform fenntarthatóságáról szólva azt mondta, az nagyban függ a koronavírus-járvány okozta válság mélységével. A 2020-as visszaesés már látszik, a 2021-esre csak becslések vannak. Az előrejelzések pedig vegyesek azzal kapcsolatban, hogy milyen gyors lesz a visszapattanás az egyes országokban. A védelmi költségvetések növekedését akkor lehet fenntartani, ha a gazdaságok majd helyreállnak és az erőforrások bővülni tudnak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.15. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×