Rusvai Miklós virológus professzor a világ első, DNS-alapú koronavírus-vakcinájával kapcsolatban kifejtette: az élővilágban a genetikai információ DNS- vagy mRNS-alapú, és ezek „íródnak át” fehérjékké. Az emberi sejtek esetében például DNS formájában történik az információ tárolása, majd erről elsőként mRNS, végül a sokféle fehérje képződik, ami a szervezetünket alkotja. Hasonlóképp vannak mRNS típusú vakcinák, ilyen a Pfizer és a Moderna, amelyek vakcinázáskor bejuttatják a genetikai információt az emberi szervezetbe, a sejtekben pedig az mRNS tüskefehérjévé íródik át, ami aztán immunizálja a szervezetet a koronavírustól.

Ezzel szemben a DNS-vakcina – „egy lépést hátrálva” – értelemszerűen DNS-t juttat a szervezetbe, amiből a sejtekben először mRSN képződik, majd végül ugyancsak a tüskefehérjévé íródik át – magyarázta a szakember. „Tehát tulajdonképpen ugyanolyan genetikai információt visz be a DNS is, csak egy lépéssel többet kell dolgoznia a sejtnek azért, hogy ebből tüskefehérje legyen, de

ugyanolyan biztonságos, hatékony módszer ez is, mint az mRNS vakcinák.”

Rusvai Miklós az InfoRádió érdeklődésére válaszolva megjegyezte, nem tenne fokozati különbséget a két módszer között, mert mind a kettőnek megvan az előnye és a hátránya. Ugyanakkor nem gondolná, hogy a DNS-vakcinák eredményesebbek lehetnek az mRSN alapúaknál, tekintve, hogy azok hatékonysága 92-94 százalék, tehát eleve nagyon magas. „Nem hiszem, hogy ezt jelentősen képes lenne meghaladni a DNS-vakcina” – fogalmazott.

A virológus arra is kitért, hogy meglátása szerint

az a helyes út, ha a régi és új típusú oltóanyagokat egymással párhuzamosan alkalmazzák.

A DNS-alapú vakcinára visszakanyarodva megjegyezte, a vektorvakcinák, lásd Szputnyik, Jansen vagy AstraZeneca, esetében az adenovírus, tehát a hordozóvírus DNS-ébe teszik be DNS formájában a tüskefehérjegént, tehát nem egy újdonság a DNS-vakcina, a ZyCoV-D esetében csak az a különbség, hogy a tüskefehérjegén-DNS-t „csupaszon”, hordozóanyaggal körülvéve juttatják be. Tehát mindegyik módszernek van létjogosultsága egymással párhuzamosan – ismételte meg. „És ha például az egyik vakcina nem működik valakinek a szervezetében, ilyen sajnos adódhat, akkor van esély arra, hogy a másik vakcina megfelelő immunhatást vált majd ki.”

A laikusok megnyugtatása végett Rusvai Miklós elmondta, az, hogy DNS-t jutattnak a szervezetbe vakcinával, egy bevált technológia, hiszen már több éve használják különböző kórokozók elleni oltások esetében, és eddig még egyszer sem bizonyult ártalmasnak.

„Minden vakcinatípus esetében voltak ellenzők, így volt ez 200 éve, amikor az első vakcinát kitalálták, és azóta folyamatosan újabb kétkedők jelentkeznek, akik az aggályaikat hangoztatják.”

Mindezek ellenére, a fertőző betegségek elleni eredményes küzdelemnek a legjobb fegyvere mindig is a vakcina volt, és az is marad – hangsúlyozta a professzor –, hiszen az, hogy az emberi halandóság erőteljesen csökkent, és hogy a népesség átlagéletkora jelentősen megnőtt, elsősorban a ezeknek köszönhető. Hozzátette: a vakcinafejlesztés töretlen, mindig új és új technológiákat fog kialakítani, amiknek mindig lesznek ellenzői, azt hangsúlyozva, hogy kockázatosak és veszélyesek lehetnek, azonban ez eddig még sohasem bizonyosodott be.

Ha voltak is problémák, azok mindig eltörpültek

ahhoz képest, amit az adott fertőző betegség képes volt okozni – jegyezte meg.

A már említett ZyCoV-D nagy előnye lehet, hogy – a híradások szerint – egy tű nélküli oltásról van szó, amit intradermális módszerrel, tehát a bőr két rétege közé kell bejuttatni – értett egyet Rusvai Miklós, azonban mint mondta, ez a fajta vakcinabeviteli módszer sem újdonság. „Emlékeszem, annak idején a katonaságnál minket is tű nélkül oltottak.” Gyors, egyszerű, automatizálható, és a munkaerőigénye sokkal kisebb, azonban ez nem magának a vakcinakészítésnek a technológiája – összegezte.

Negyedik hullám

A koronavírus-járvány negyedik hullámát illetően Rusvai Miklós arra figyelmeztetett, hogy Magyarországon már kezdetét vette egy lassan emelkedő tendencia, ami valószínűleg a következő hetekben is folytatódni fog, legalábbis a szennyvízadatok ezt vetítik előre. „A mostan adat egyelőre még nem annyira vészjósló, de mindenesetre a tendenciát már jelzik.” A víruskutató úgy véli, szeptemberben gyorsulhat a folyamat, részben az iskolakezdés, részben a különböző tömegrendezvények – Eucharisztikus kongresszus, világbajnoki selejtezők és egyéb sportesemények, vadászati kiállítás – miatt, amik mind–mind segíthetik, hogy a vírus terjedése fokozódjon. Szerinte

az október és a november lehet a kritikus, valamikor a két hónap fordulójára valószínűsíti a negyedik hullám csúcsát.

Reményei szerint azonban jellegében különbözni fog a második és a harmadik hullámtól abban, hogy a viszonylag magas átoltottság miatt nem lesz annyi halott, és nem lesz annyi lélegeztetőgépen lévő, kórházban kezelt páciens. „De a fertőzöttek száma most is nagy lesz” – hangsúlyozta, részben azért, mert a delta variáns sokkal terjedőképesebb, mint a korábbiak, részben pedig azért, mert mint ismert, a vakcina csak a betegség kialakulása ellen véd, nem a fertőződés ellen. A professzor azt is valószínűsíti, hogy a fertőződötteknek az átlagéletkora lefelé tendáló lesz, mert az idősebb generáció óvatosabb, és nagyobb számban oltatta be magát. A fiatalabbak viszont viszonylag rezisztensebbek a kórokozókra, úgyhogy ez is segíthet szerinte abban, hogy az egészségügyön ne legyen akkora a nyomás.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!