Infostart.hu
eur:
363.86
usd:
308.64
bux:
138891.07
2026. április 14. kedd Tibor
Böröcz László, a Fidesz országgyűlési képviselője, Szentgyörgyvölgyi Péter, az V. kerület fideszes polgármestere, Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és Park Csul Min, Dél-Korea budapesti nagykövete (b-j) fát ültet a Hableány sétahajó balesetében elhunyt áldozatok tervezett emlékhelyén a Margit híd pesti hídfőjénél 2021. április 21-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

A gyászoló családok kívánságait is figyelembe vették a Hableány-emlékmű kialakításakor

A Hableány-katasztrófa áldozatai előtt tisztelgő emlékmű remélhetőleg a koreai és a magyar emberek számára is jelentőségteljes szimbólummá válik, intő jelként szolgálva, hogy hasonló tragédiák soha többé ne következzenek be - mondta Dél-Korea budapesti nagykövete, Pak Csul Min a tragédia második évfordulója alkalmából a Magyar Nemzetnek adott interjúban.

A lap pénteki számában megemlékezik arról, hogy 2019. május 29-én történt Magyarország eddigi legsúlyosabb polgári hajókatasztrófája, amelyben 28 ember, köztük 26 dél-koreai állampolgár vesztette életét.

Pak Csul Min méltatta a magyar kormány együttműködését a baleset körülményeinek a feltárásában, valamint a tragédia áldozatainak emléket állító emlékmű ötletét. Ez, valamint a magyar emberek részvétmegnyilvánulásai mind segítettek feldolgozni a veszteséget - hangoztatta a nagykövet. Háláját fejezte ki a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, hogy a Koreai Köztársaság budapesti nagykövetségével és az V. kerülettel együttműködve emlékhelyet hoz létre a Margit-híd pesti hídfőjénél a tragédia emlékére.

Az emlékhely átadására hétfőn kerül sor, amely alkalomból a koreai külügyminisztérium magas rangú delegációt küld Budapestre.

Ez lehetőség lesz a két ország közötti személyes diplomáciai kapcsolatok folytatására - jelezte Pak Csul Min.

Felidézte, hogy az emlékmű felállításával kapcsolatos konzultációk 2019 végén kezdődtek meg a magyar és a szöuli kormány között, majd tavaly októberben a magyar kormány bejelentette, hogy az emlékmű felállítását nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősíti. Az emlékmű elkészítésének folyamatában a gyászoló koreai családok kívánságait is figyelembe vették, a magyar kormány tehát minden részletre odafigyelt - jegyezte meg.

Sajnálatosnak nevezte viszont, hogy a Viking Sigyn szállodahajó kapitányának tavaly márciusban kezdődött tárgyalása a koronavírus-járvány miatt megtorpant. A koreai kormány a gyászoló családokkal együtt reméli, hogy a tárgyalás zökkenőmentesen halad előre, lehetővé téve a baleset okainak alapos feltárását és a felelős személy felelősségre vonását - mondta.

A nagykövet kifejtette: Magyarország sok hasonlóságot mutat Dél-Koreával az etnikai hovatartozás, a nyelv és a történelem tekintetében, ez jó alap volt ahhoz, hogy a két ország 1989-ben felvegye a diplomáciai kapcsolatokat egymással.

Magyarország az akkori koreai északi nyitás politikájának az első partnere volt, és továbbra is a koreai kormány új északi politikájának legnyugatibb partnerországa, a gazdasági együttműködés regionális központja

- jelentette ki.

Kiemelte, hogy jelenleg a Koreai Köztársaság a kumulatív skálán az ötödik legnagyobb befektető Magyarországon, az itt jelen lévő koreai vállalatok száma ma már a kétszázötvenet is meghaladja.

A koreai globális nagyvállalatok, például a Samsung SDI, a Samsung Electronics, a Hankook Tire magyarországi megjelenése ahhoz vezetett, hogy számos koreai beszállítójuk is egymás után jelent meg itt. Különösen az elektromosjármű-akkumulátorok területén világszínvonalú technológiákkal rendelkező koreai vállalatok tették Magyarországot európai hídfőállásukká, fejlődésük nagymértékben hozzájárul majd ahhoz, hogy a magyarországi elektromosjármű-ipar vezető szerepbe kerülhessen Európában - vélekedett.

A magyar kormány aktív befektetéseket ösztönző politikája fontos tényező volt a koreai vállalatok magyarországi beruházási döntéseiben - tette hozzá.

Elmondása szerint a koreai közösség mérete jelenleg Magyarországon meghaladja a négyezer-ötszáz főt.

Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: új kihívások előtt a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP

Elemzők az Arénában: új kihívások előtt a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP

Az országgyűlési választások után kialakult helyzetről, a Magyar Péter előtt álló utakról, Orbán Viktor jövőjéről beszélt Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója és Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Drámai hibát követett el Donald Trump? – Az egész világ megfizetheti az árát

Drámai hibát követett el Donald Trump? – Az egész világ megfizetheti az árát

Nagy port kavart Donald Trump múlt heti fenyegetése, miszerint "elpusztít egy egész civilizációt", amennyiben Teherán nem nyitja meg a Hormuzi-szorost a nemzetközi hajóforgalom előtt. Az amerikai elnök végül nem váltotta be a drasztikus ultimátumát, ehelyett kéthetes tűzszünet született az Egyesült Államok és Irán között. A két ország diplomáciai delegációja a hétvégén Pakisztán fővárosában egyeztetett, de nem értek el áttörést. Trump ezután bejelentette, hogy az amerikai haditengerészet hétfőtől blokád alá vonja az iszlám köztársaság összes kikötőjét, a nem iráni tankerek számára azonban szabad az átjárás. Sajtóhírek alapján kedden néhány iráni érdekeltségű hajó is áthaladt a Hormuzi-szoroson a "duplablokád" dacára. Bár nem kizárt egy újabb tárgyalási forduló, a felek hevesen csörtetik a kardjaikat: Teherán illegális "kalózkodásnak" minősítette az akciót, míg J. D. Vance amerikai alelnök "gazdasági terrorizmussal" vádolta Iránt. Mindeközben Libanon és Izrael nagykövetei Washingtonban készülnek tárgyalóasztalhoz ülni, noha a Hezbollah a megbeszélés lemondására szólított fel. Fokozódhat a háború, ha április 21-ével lejár az amerikai-iráni tűzszünet? Mekkora az esély a diplomáciai rendezésre? 2015 után ismét migrációs nyomás nehezedhet Európára egy újabb közel-keleti konfliktus elhúzódásával? Erről beszélgettünk Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet kutatásvezetőjével a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×