eur:
410.87
usd:
392.14
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Zöldellő szántóföld Simontornya határában 2019. december 17-én.
Nyitókép: Fotó: MTI/Vasvári Tamás

Hamarosan kiderül, mi lesz az osztatlan közös tulajdonnal

A parlament még nyáron döntött a törvényről, ám a részletszabályokra még várni kell.

Július 3-án a parlamenti képviselők 139 igen szavazattal és 55 tartózkodás mellett elfogadták az agrárminiszter előterjesztését a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről. Nagy István agrárminiszter a tiszta, átlátható földtulajdoni rendszer kialakítását és az eddig hosszadalmas eljárások gyorsítását nevezte a célnak. Mintegy 1 millió 600 ezer földrész van osztatlan közös tulajdonban, mintegy 3,5 millió embert érintve, akik méltányos és gyors megoldást kapnak – tette hozzá akkor.

A 2021. január 1-jén életbe lépő szabályok szerint az osztatlan közös földtulajdon megszüntetését bármely tulajdonostárs kezdeményezheti az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott, a folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzésére irányuló kérelemmel. A megszüntetést kezdeményezőnek a megosztási folyamat megkezdéséről írásban, igazolt módon kell értesítenie valamennyi tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársat, továbbá az ingatlan földhasználati nyilvántartásba vagy erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett valamennyi használóját. Az ingatlan megosztásáról a tulajdonostársak egyezségben határoznak, ehhez elegendő a tulajdoni hányad szerint számított egyszerű többség.

Később annyi részlet derült ki, hogy ha valaki szeretné megvásárolni a nem elérhető vagy vélhetően már elhunyt tulajdonostárs tulajdoni hányadát, a törvény hatályba lépése után egy értékbecslést követően az adott tulajdoni hányadra eső pénzösszeget bírósági letétbe kell helyeznie, hogy magához válthassa az adott földrészletet. A jogszabály szerint 15 évig kell letétbe helyezni az összeget, és ha nem jelentkeznek a tulajdonosok, a pénz az államhoz kerül.

A végrehajtási rendeletet december közepén hirdetik ki

– írta a napi.hu Nagy István válasza alapján. A tárcavezető a DK-s Vadai Ágnes írásbeli kérdésére közölte ezt.

A miniszter a válaszban kiemelte, hogy az osztatlan közös földtulajdon több évtizedes negatív öröksége a magyar agráriumnak, melynek fokozatos felszámolása kiemelt célja a kormányzatnak.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×