Infostart.hu
eur:
380.48
usd:
326.11
bux:
0
2026. március 3. kedd Kornélia
A katonai tiszteletadás mellett felvont, majd félárbócra eresztett nemzeti lobogó az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján 2019. október 6-án a Parlament előtti Kossuth téren. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Országszerte tartanak megemlékezéseket az október 6-i nemzeti gyásznapon

Országszerte és a határon túl is megemlékeznek az aradi vértanúk kivégzésének 171. évfordulójáról.

A központi rendezvények reggel a budapesti Kossuth téren kezdődtek, ahol katonai tiszteletadás mellett, Benkő Tibor honvédelmi miniszter jelenlétében ünnepélyesen felvonták a nemzeti lobogót az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon.

A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, majd félárbócra eresztését a Szózat hangjai kíséretében a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység katonái végezték. A ceremónián közreműködött a Magyar Honvédség Központi Zenekara és a Nemzeti Lovas Díszegység is.

A központi rendezvénysorozat 10 órától a Fiumei úton, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzással folytatódott, ahol Benkő Tibor honvédelmi miniszter mondott beszédet.

Több mint ezeréves történelme során a magyar nép mindig a szabadságért küzdött - hangoztatta. "Nem csak a szabadság népének nevezhetjük magunkat", azt is el mondhatjuk, hogy "soha, de soha nem adjuk fel a küzdelmet". Ezen a gyásznapon emlékezünk a 13 aradi vértanúra és az első alkotmányos miniszterelnökre, Gróf Batthyány Lajosra, akik életüket, vérüket adták Magyarország, a magyar emberek szabadságáért - mondta.

Ez a gyász napja, de ez nem jelenti azt, hogy búslakodni, siránkozni kell.

Ez a nap azt jelenti, hogy vannak elődeink, példaképeink, akiket követnünk kell, akik feladatot róttak ránk, és akik elvárják, hogy az utókor legalább olyan odaadással és felelősségteljesen gondoskodjon országunkról, országunk népéről - jelentette ki Benkő Tibor.

A koszorúzással egybekötött megemlékezésen a miniszter felhívta a figyelmet, hogy a magyar történelem küzdelmei nem voltak hiábavalók, hiszen most is itt élhetünk a Kárpát-medencében magyarként, elhivatottan és elkötelezve népünk békéjéért és biztonságáért.

Budapest, 2020. október 6.
Díszőrség a Fiumei úti nemzeti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál az aradi vértanúk emléknapja alkalmából tartott rendezvényen 2020. október 6-án.
MTI/Kovács Tamás
Budapest, 2020. október 6. Díszőrség a Fiumei úti nemzeti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál az aradi vértanúk emléknapja alkalmából tartott rendezvényen 2020. október 6-án. MTI/Kovács Tamás

A nemzeti sírkertben egész nap rendkívüli történelemórával, sétával várják a diákokat, érdeklődőket.

A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra - Aulich Lajosra, Damjanich Jánosra, Dessewffy Arisztidra, Kiss Ernőre, Knézich Károlyra, Láhner (Lahner) Györgyre, Lázár Vilmosra, Leiningen-Westerburg Károlyra, Nagysándor Józsefre, Poeltenberg Ernőre, Schweidel Józsefre, Török Ignácra, Vécsey Károlyra -, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.

Címlapról ajánljuk

Donald Trump: Iránt még nem is kezdtük el igazán keményen ütni, most jön a java

A „nagy hullám még hátravan” az Irán elleni offenzívából Donald Trump amerikai elnök szerint, aki hétfőn a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: „még nem is kezdték el igazán keményen ütni őket”. Az elnök a Fehér Házban is sajtótájékoztatót tartott. Elmondta: „Irán rendelkezett olyan rakétákkal, amelyek képesek voltak eltalálni Európát és a helyi és tengerentúli bázisainkat, és hamarosan olyan rakétákkal is rendelkezett volna, amelyek el tudták volna érni gyönyörű Amerikánkat”.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×