Trianon a nemzetellenesség és az identitásküzdelem lelki szinonimája a hazáját és nemzetét szerető minden magyar ember számára, immár egy évszázada - hangsúlyozta a kiállítások keddi megnyitóján az Országgyűlés elnöke.

Kövér László hozzátette:

"Trianon nem pusztán egy lezáratlan múltbéli magyar történet, hanem egy jelenbeni és jövőbeni európai ügy is.

Ugyanis napjainkban kivétel nélkül minden európai nemzetnek szembe kell néznie a létére törő nemzetellenességgel, az előttünk álló jövőben minden európai nemzetnek meg kell vívnia a maga identitásküzdelmét a fennmaradásáért" - fogalmazott.

A kiállítás tárgyszerűen mutatja be a Trianonhoz vezető út mérföldköveit: a középkori idegen megszállásokban, háborús pusztításokban gyökerező magyar demográfiai hanyatlást, az első világháború után kiteljesedő európai geopolitikai változásokat, a háborús vereséget, a történelmi Magyarországon élő nemzeti közösségek önrendelkezési törekvéseit, a magyarság megfosztását nemzeti önrendelkezési jogától, valamint a legfontosabbat, a magyar önvédelmi képesség elvesztésének folyamatát - méltatta a tárlatot a házelnök.

Szerinte a tárlat erénye, hogy nemcsak a magyarság Trianont követő szenvedését idézi fel, hanem betekintést nyújt az 1920 utáni magyar talpra állás és cselekvés folyamatába is. "A győztesek által Trianonban gazdaságilag, katonailag és külpolitikailag brutális módon letaposott, életképtelenségre ítélt Magyarország a magyar emberek szenvedése, áldozata és értékteremtő munkája eredményeként mégis életképesnek bizonyult. A kiállítás anyaga nemcsak tényszerűen, hanem megrendítően és felemelően érzékelteti a Trianon utáni magyar újrakezdést, életerőt és teljesítményt" - mondta a Nemzeti Múzeum tárlatáról, hozzátéve: "a mai kiállítás akkor lesz teljes, ha a megmaradásért való ezen létküzdelmet emberközelbe hozza mindenki számára, mert ez a küzdelem több mint magyar ügy. Ez Európa ügye, mert minden európai embernek veszélybe kerülhet a nemzeti önazonossága".

Kövér László elmondása szerint a mai magyarok ugyanazt kívánják a szomszédjaiknak és Európa valamennyi nemzetének, amit önmaguknak: a nemzeti identitás szabadságát a szülőföldjén többségben vagy kisebbségben élő minden őshonos nemzeti közösség számára, valamint ezt a szabadságot biztosítani és oltalmazni hajlandó, méltányos, cselekvőképes és a nemzetközi együttműködésre nyitott nemzeti államot. Mint hozzátette, mindez nemcsak az emberi méltósággal élhető magyar élet, hanem az európai élet kulcsa is a 21. században.

A magyarságot meggyötrő trianoni történet csak akkor érhet véget, ha a külhoni magyarok joga a nemzeti identitásukhoz ténylegesen biztosított lesz a szülőföldjükön

- hangsúlyozta Kövér László. Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója elmondta: a rendhagyó módon, egy 300 négyzetméteres, félgömb alakú sátorban megrendezett Szenvedő szerkezet című tárlat október közepéig lesz látható a Múzeumkertben, majd az ősz folyamán Tatán, Mosonmagyaróváron és Hajdúböszörményben is bemutatják. A Múzeumkert kerítésén elhelyezett Összetartozás Éve kerti galériával - amely az elszakított nemzetrészek és az anyaország kulturális összetartozását teszi láthatóvá - 2021. június 4-ig találkozhatnak az érdeklődők.