A törvényjavaslat hétfői parlamenti vitájában a jogszabályt ismertető Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára elmondta, hogy a közelmúltban több esetben is olyan tragikus és elfogadhatatlan bűncselekmények történtek, amelyek a jogszabályok szigorításának szükségességére hívták fel a figyelmet. Leszögezte: a kormány már korábban zéró toleranciát hirdetett az erőszak ellen, az utóbbi időben elvégzett vizsgálatok pedig azt mutatják, hogy hatékonyabb, szigorúbb fellépésre van szükség a személy elleni erőszakos bűncselekmények elkövetőivel szemben.

A javaslatban foglaltakat ismertetve közölte: a legsúlyosabb, az emberi életet szándékosan támadó bűncselekmények elkövetőit, amennyiben határozott ideig tartó szabadságvesztésüket töltik, nem lehet feltételesen szabadságra bocsátani. Ide tartozik a kiemelt tárgyi súlyú bűncselekmények kísérlete is - tette hozzá.

Az abszolút kizárással érintett kör mellett a közel ilyen tárgyi súlyú bűncselekmények esetén is indokolt a szigorítás, hogy főszabályként kizárhassák a feltételes szabadságra bocsátást. A törvényjavaslat alapján ide tartoznak az abszolút kizárással érintett bűncselekmények elkövetésében részesként résztvevők, az ilyen bűncselekmények előkészületét megvalósító személyek, illetve a hozzátartozók sérelmére elkövetett, súlyos, legalább nyolcéves szabadságvesztéssel fenyegetett személy elleni erőszakos bűncselekmények elkövetői - sorolta. Ugyanakkor ezekben az esetekben a bíróság az elkövetés körülményeinek, az elkövető veszélyességének, illetve a különös méltánylást igénylő körülmények vizsgálatát követően, szigorú szabályok mellett, egyedileg mérlegelheti a feltételes szabadságra bocsátást.

Annak érdekében, hogy ezekben az esetekben is biztosítsák a hozzátartozók fokozott védelmét, garanciális szabályokat vezetnek be. Az államtitkár ide sorolta a pártfogó felügyelet kötelező elrendelését, valamint az áldozatok védelmét segítő kötelező távolságtartás előírását.

A törvényjavaslat akkor is védi a hozzátartozókat, ha az ellenük végrehajtott erőszakos bűncselekmény elkövetője próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést kapott. Ezért ebben az esetben is indokolt a hozzátartozóktól való távoltartás előírása és a pártfogó felügyelet elrendelése - emelte ki Völner Pál.

Arra is kitért, hogy a bíróság a feltételes szabadságra való bocsátásról való döntéshez több szakterület, például szakorvos, pszichológus vagy gyámhatóság véleményét is bekérheti.

Fidesz: átfogó vizsgálat előzte meg a javaslatot

A vezérszónokok közül elsőként Budai Gyula (Fidesz) kapott szót, a kormánypárti képviselő a törvénymódosító javaslat előzményeként a 2019 decemberi, győri kettős gyermekgyilkosságot említette, amelyet egy feltételesen szabadságra bocsátott férfi követett el. Ez után a kormány, és a Kúria is átfogó vizsgálatot kezdeményezett, mert - mint Budai Gyula fogalmazott - elfogadhatatlan és tűrhetetlen volt az eljárás, amely alapján a férfit szabadon engedték.

A társadalomban is nagy felháborodást keltett az eset, a kormány "meghallotta az emberek hangját", és benyújtotta a javaslatot - mondta Budai Gyula.

Az előterjesztés részletei közül kiemelte a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárását egyes bűncselekmények esetén, és az egyedi mérlegelés bevezetését.

Jobbik: több területen kellene a hozzátartozók elleni erőszak ellen küzdeni

Gyüre Csaba, a Jobbik vezérszónoka azt hangsúlyozta, hogy a Jobbik támogatja a szigorítás bevezetését, de több területen kellene a hozzátartozok elleni erőszak ellen fellépni. Példaként említette a gyermekek bántalmazását, és ezzel kapcsolatban az elítélt pedofilok személyazonosságának nyilvánosságra hozását, mondván, a kiskorúak elleni szexuális támadások a legtöbb esetben nem kerülnek nyilvánosságra.

A törvényjavaslattal kapcsolatban azt mondta, a győri eset is rámutatott, hogy szigorításra van szükség, ráadásul a feltételesen szabadon bocsátottak több mint fele a statisztikák szerint újra bűncselekményt követ el.

Fontos tényezőnek nevezte még, hogy aki erőszakos bűncselekménnyel elveszi más életét, azt ne lehessen feltételesen szabadságra bocsátani.

KDNP: az áldozatokat nagyobb védelemben kell részesíteni.

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka a törvényjavaslat fontosabb pontjainak ismertetése mellett azt hangsúlyozta, hogy a "családon belüli deviancia" terjedésével szaporodnak a súlyos, személyi elleni erőszakos bűncselekmények, ezért az áldozatokat még nagyobb védelemben kell részesíteni, vissza kell szorítani az ilyen típusú bűncselekményeket.

Fontosnak nevezte, hogy elkötelezettek legyenek az áldozatok, különösen a gyermekek és fiatalkorúak utógondozásának javítása iránt is.

MSZP: nem egy-egy esetre kellene reagálni

Az MSZP képviselőcsoportjából Bangóné Borbély Ildikó vezérszónokként azt hangsúlyozta, hogy nem egy-egy esetre kellene a kormánynak reagálni, hanem komplexen kellene vizsgálni a bűnesethez vezető okokat, és ennek tudatában lehetne hatékonyabban fellépni.

Egy másik esettel kapcsolatban azt mondta, egy hatgyermekes nőt súlyosan bántalmazott a volt barátja, ebben az esetben még csak vádemelés sem történt, de a férfi által indított becsületsértési ügyben a bántalmazott nőnek már bírósági tárgyalásra kellett mennie.

Felvetette, hogy az elmúlt években bár többször szigorodott a jogszabály, nem lett kevesebb családon belüli erőszakos eset. Tehát valami nem jól működik - összegzett a képviselőn