Miután a kiberbiztonságnak a szerepe nagy mértékben megerősödött, azok a cégek, amelyek erre szakosodtak, ha nem is direkt, indirekt mindenképp nagy nyertesei lettek a pandémiának, ráadásul jó eséllyel ezek leszek, amelyek hosszú távon is képesek lehetnek fenntartani a kialakult állapotot – fogalmazott Mekler Anita.

Perger Júlia is egyetértett, sokkal jobban jöttek ki azon cégek, illetve cégvezetők a járványhelyzetből, akik már korábban is foglalkoztak a kiberbiztonsággal, valamint a home office-szal. Mégpedig azért, mert azt a néhány hetet, amikor a versenytársak minden energiájukat arra fordították, hogy átálljanak home office-ra, megoldva annak egész logisztikáját és biztonsági részét, addig ők a megszokott rendben tudták folytatni a munkát.

A járvány első hetei pedig kifejezetten sokat számítottak abban, hogy egy cég hosszú távon versenyképességet tudjon kialakítani

– magyarázta.

Perger Júlia az InfoRádió kérdésére arra is kitért, a nagyobb vállalatok közül azok tudtak könnyebben reagálni a pandémiára, amelyek – mint már elhangzott – foglalkoztak korábban is a biztonsággal és a home office kérdésével, piaci erejük miatt pedig nyertesnek voltak tekinthetők. Míg a „kicsik” esetében az agilitás és a rugalmasság volt, ami pozitívan tudta befolyásolni, hogy győztesként kerüljenek ki. Ebben közrejátszhatott például az ellátási lánc – magyarázta a PwC szakértője –, hiszen míg egy nagyobb cég akár hónapokig is várta, hogy egy másik kontinensről megérkezzen az az alkatrész, amire szüksége volt, addig egy kis cég helyi szinten is meg tudhatta oldani.

Mekler Anita szerint az, hogy a haváriahelyzet miatti home office, valamint új működési stratégiák maradnak-e a jövőben, elsősorban szektorfüggő. Azonban az olyan iparágakban, ahol erre van lehetőség, főleg a szolgáltatás és tanácsadás területén, számtalan cég – világszinten is –

felismerte, hogy ezek jelentős költségcsökkentéssel is járhatnak,

hiszen sokkal kevesebb irodahelyiségre van szükség, tehát kevesebb bérleti díjat kell fizetni – jegyezte meg.

Perger Júlia hozzátette: az említetteken túl az e-kereskedelem terén is változások következtek be, hiszen korábban sokan nem mertek online vásárolni, azonban most mégis rákényszerültek, kipróbálták, és rájöttek, hogy biztonságos. És ugyan ez a helyzet a home office-szal is – folytatta a PwC szakértője –, voltak ugyanis vállalatvezetők, akik már korábban is támogatták, így a kialakult helyzetben csak örülhettek annak, hogy ezt még inkább ki lehet terjeszteni. Azok a vezetők, akik ezt viszont kevésbé preferálták, dacára annak, hogy a beosztottak akár szerették is volna, most ugyancsak rákényszerültek ennek bevezetésére, és így már el tudják dönteni, hogy működőképes, vagy nem.

A statisztikák és elemzések mindenesetre azt mutatják:

az otthonról dolgozóknak a közel 70 százaléka úgy gondolja, hogy ez a jövőben is működőképes

– ismertette Perger Júlia.

A fogyasztói szokások változása

Az InfoRádió Aréna című műsorában arról is szó esett, hogy miként változtak a vásárlási szokások a koronavírus-járvány miatt.

Mekler Anita kiemelte, az első kiugró hatás természetesen az online térre, tehát az online vásárlásra való átállás volt. A szakértő érdekességként megjegyezte, míg a nem élelmiszeripari termékek esetében már a Covid-járvány előtt is sokkal magasabb volt az online vásárlások száma, addig

az élelmiszerek tekintetében az arány 8–9 százalékra volt tehető, ami aztán 63–65 százalékra ugrott.

Ráadásul ezek 80–90 százaléka továbbra is színesen maradna az élelmiszeripari termékek esetében az online vásárlásnál, amit egy nagyon fontos üzenetnek tart a PwC munkatársa az iparági szeplőknek, hiszen sokan sokat fektettek abba, hogy hirtelen át kellett állni a logisztikában. Hozzátette: kezdetben a vásárlókat a félelem motiválta, hogy áttérjenek az internetes vásárlás, a félelem elmúltával viszont elengedhetetlen lesz, hogy olyan fogyasztói élményt kapjanak, ami miatt kitartsanak emellett.

Hazai vagy külföldi?

Mekler Anita szerint egyértelműen megfigyelhető, hogy nagyobb hangsúlyt kapott az, hogy honnan rendelünk, és elsőbbséget kezdtek élvezni a lokális szállítók, illetve a hazai, helyi termelők, amiben

közrejátszik, mint kényelmi faktor, az idő kérdése. Valamint a biztonságérzet,

hogy a vásárló tudja, hogy honnan érkezik a megrendelt termék. Meglátása szerint ez a fajta tudatosság sokkal jobban felerősödött a fogyasztókban.

Perger Júlia kiegészítve megjegyezte: korábban egy bolt számára az volt a fontos, hogy ő maga mit csinál, tehát, ha belépünk egy adott üzletbe, az hogyan van berendezve, milyenek az eladók, és milyen az egész vásárlási élmény. Ezzel szemben – az online térben – már

kétszereplős a helyzet: hiszen magán a webshopon túl egy futárcég is bejött a képbe,

amely utóbbi esetében ugyancsak nem elhanyagolhatók az által biztosított szolgáltatások, így az érintésmentes kiszállítás, vagy akár a nyomon követhetősége a terméknek. Vagyis nem egyértelmű, hogy mi miatt döntenek a vásárlók: lehetséges, hogy nem is maga a webshop, ami dominál, hanem az a futárcég, amivel együtt dolgoznak – magyarázta a PwC szakértője.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!