Infostart.hu
eur:
388.46
usd:
331.49
bux:
109475.35
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Nyitókép: Pixabay.com

Vannak, akiknek jót tett a koronavírus-járvány

Valamivel jobban teljesítettek a jövő autóvezetői a közlekedési vizsgákon a karantén után, mint azt megelőzően.

A koronavírus-járvány miatt bevezetett veszélyhelyzeti intézkedésekkel összhangban március 18-tól két hónapig az országban sehol nem tartottak közlekedési vizsgákat. Ez idő alatt a képzések is szüneteltek, mivel sem a képzőhelyek, sem a hallgatók nem akarták kitenni magukat a fertőzésnek.

Március második felétől ugyanakkor lehetőség nyílt arra, hogy akik kizárólag tantermi foglalkozások keretében tanulták a közlekedési vizsgához szükséges elméleti ismereteket, azok ingyen hozzáférhessenek az e-learning tananyaghoz és otthon, egyedül tanulják meg az anyagot. Közel ezren éltek is ezzel a lehetőséggel – számolt be róla a kozlekedesbiztonság.hu.

Május közepétől fokozatosan normalizálódott a helyzet. Előbb vidéken, majd Pest megyében, végül a fővárosban is visszatért az élet a rendes kerékvágásba, legalábbis, a közlekedési vizsgáztatás és a járművezető-képzés tekintetében.

Igaz, a még érvényben lévő biztonságos távolságtartás és a hasonló előírások betartásával azóta már lezajlottak a járvány utáni első vizsgák. Ezek eredményei azt mutatják, hogy

az elméleti és a gyakorlati vizsgán is jobban teljesítettek a vizsgázók a veszélyhelyzet megszüntetése után, mint a kihirdetése előtt.

A statisztikák szerint a járvány előtt az elméleti alapvizsgák 63, míg a gyakorlati vizsgák 50 százaléka volt elsőre sikeres. A veszélyhelyzettel összefüggő korlátozások után vizsgázóknak ugyanakkor a 68 százaléka abszolválta elsőre az elméleti vizsgát, és 52 százaléka a gyakorlatot.

Korábbi felmérések azt mutatták, hogy az e-learning rendszerben tanulók jobban teljesítenek a vizsgákon azoknál, akik hagyományos (iskolai) körülmények között tanulják az autóvezetéshez szükséges elméleti anyagot. Ám ezzel kapcsolatban több szakértő is úgy véli, a kétféle tanrendben tanulók tudása között nincs jelentős különbség, csupán az e-learning rendszerben tanulók jobban tudnak vizsgázni, mivel tanulás közben több részvizsgát kell tenniük.

Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×