Az említetteken túl azonban a törvénymódosítás olyan rendelkezéseket is tartalmaz, melyek általános célja a fizetésképtelenségi jog eljárási szabályainak korszerűsítése, valamint a hitelezők és az adós közötti egyezségkötés lehetőségének elősegítése. Ezen utóbbi változtatások alapvetően üdvözlendő előrelépést jelenthetnek – jegyzi meg Kántor Gergely ügyvéd a közleményében.

A csődeljárásban és a felszámolási eljárásban a módosítás

egyszerűbb lehetőséget vezet be az elektronikus kapcsolattartásra

a hitelezői választmány tagja vagy a hitelezői képviselő és a vagyonfelügyelő vagy a felszámolóbiztos között: ehhez mindössze közölni kell a kapcsolattartási e-mail-címet a vagyonfelügyelővel, vagy a felszámolóbiztossal. Az új rendelkezés csupán egy lehetőség a résztvevőknek; a korábban megszokott kommunikációs formák is megmaradnak. Technikai szempontból azonban megjegyzendő, hogy az elektronikusan továbbított irat csak elektronikus teljes bizonyító erejű magánokiratként, vagy ügyvéd által elektronikus okirati formába alakítva küldhető meg – olvasható.

Csődeljárásban az egyezségkötés szabályait úgy pontosítja a jogalkotó, amely arra sarkallja az adóst, hogy a fizetési haladék alatt mindaddig próbáljon olyan egyezségi javaslatot kidolgozni, amely végül a hitelezők támogatását is elnyeri: az adós a módosítás eredményeképpen mindaddig átdolgozhatja az egyezségi javaslatot, amíg a törvényben meghatározott szavazatszámítás alapján azt legalább a hitelezők egynegyede támogatja. Ez a módosítás valószínűleg javítani fogja a sikeres csődegyezségek esélyeit.

A törvényjavaslat több határidőt meghosszabbít

A csődeljárásban a fizetési haladék (moratórium) az elrendelő végzés közzétételétől számított 180. napot követő második munkanap 0 óráig fog tartani, ezáltal 60 nappal hosszabb lett a moratórium, illetve ehhez arányosítva az adósnak az egyezségi tárgyalásra a csődeljárás kezdő időpontjától számított 90 napon belüli időpontra kell összehívnia a hitelezőket a korábbi 60 nap helyett. E határidők meghosszabbítása

több lehetőséget biztosít a csődegyezség megkötésére, valamint mind az adós további működésének,

mind a hitelezők igényeinek kielégítésének jobb esélyei lesznek.

Feltehetőleg a koronavírus-világjárvány alatti kijárási korlátozás ideje alatt szerzett tapasztalatok alapján a törvényben is rögzítik az elektronikus hírközlő eszközök (pl. videokonferencia) használatát személyes találkozók helyett: felszámolási eljárásban a hitelező személyes jelenlét helyett ilyen módon is részt vehet a hitelezői gyűlésen. E módosítás úgyszintén javítani fogja a hitelezők hozzáállását, hogy valóban részt vegyenek ezeken az egyeztetéseken – olvasható a közleméynben.