INFORÁDIÓ 
2020. július 4. szombat
Ulrik

balog zoltán

trianon

határon túli magyarok

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Máté Péter könnyűzenei díj alapítását bejelentő sajtótájékoztatón az Emberi Erőforrások Minisztériumában 2018. február 15-én. A könnyűzenei és dzsesszművészek elismerésére alapított kitüntetést először a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából adják át.

Balog Zoltán: a Trianonról való beszéd és tanítás ne múltba révedés legyen

A történelmet őrizni, menteni és éltetni kell - fogalmazott az InfoRádiónak adott interjújában Trianon 100. évfordulója apropóján Balog Zoltán társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki biztos.

Balog Zoltán szerint köszönettel tartozunk mindazoknak, akik az elmúlt 100 év viharai során is megtartották magyarságukat, a magyarság azon értékeit, amelyek a magyar történelemnek és kultúrának a részei.

"Megvolt és meg is van ez a bátorság és erő. Ha valaki Kolozsváron, Szabadkán, Kassán vagy Révkomáromban jár, láthatja, hogy az emberek magyar iskolákba íratják gyermeküket, magyar nyelvű vallási szertartásokon vesznek részt és a magyar pártokat támogatják, a hétköznapokban pedig - Ady Endrét idézve - emberként és magyarként is helyt állnak" - sorolta a miniszterelnöki biztos.

Az önvizsgálat és a szembenézés pedig szintén szükséges, "keresztény erény" - mondta. "Hívő ember nem teheti meg azt egy tragédia esetén, hogy nem kérdezi meg önmagától, eltekintve más emberek gonoszságától, hogy a tragédia mire tanítja őt", hogyan kellene másképp élni, politizálni, gondolni magunkra és egymásra, hogy elkerüljünk egy újabb ilyen tragédiát vagy hogy erőt merítsünk belőle, jót csináljunk a rosszból.

Szerinte fontos az előre tekintés, ha nem is a határok módosításával, de a nemzet újraegyesítésével, mert a magyarság a Kárpát-medence legerősebb nemzete, amely együtt kell, hogy működjön azokkal a népekkel is, amelyek neki kárt okoztak.

"Az együttműködésből mindenki jobban jön ki, mint a szembenállásból"

- folytatta, példaként említve a Szerbiával, Szlovákiával, Szlovéniával, Horvátországgal ápolt egyre jobb viszonyt. "Aki Magyarországgal együttműködik, az jól jár – ha ezt tudjuk hitelesen közvetíteni, akkor egy olyan együttműködés lehet ebben a világban, amilyen nem nagyon volt még a történelemben."

Balog Zoltán úgy látja, a nemzetek ügyét manapság az Európai Unió intézményei nem képesek megfelelően felkarolni, inkább "összekeverik más ügyekkel", miközben a nemzeti vagy a vallási identitás olyan értékek, alap identitásképző dolgok, amelyeknek kiemelt figyelmet kellene szentelni. Ezért a szomszédainkkal kötött kétoldalú megoldásokban hisz.

Arról, hogy a lakosság eleget tud-e Trianonról, úgy vélekedik, hogy ha az emberek úgy érzik, keveset tudnak, az az oktatási rendszer és a kulturális élet, valamint az idősebb generáció számára felhívás.

Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy ma már nem lehet úgy elvégezni az általános iskolát, hogy a tanulók ne jussanak el határon túli magyar területekre, határon túli magyar közösségekbe.

Fontosnak tartja azt is, hogy a Trianonról való beszéd és tanítás ne múltba révedés legyen és ne legyenek hamis illúzióink, hanem az önvizsgálatból kiindulva olyan utakat keressünk a jövőbe, ami erősít minket és erősíti az együttműködést.

Nyitókép: MTI / Mónus Márton

Kapcsolódó hang

Balog Zoltán-interjú - Trianon 100
 
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018