Infostart.hu
eur:
363.86
usd:
308.64
bux:
138891.07
2026. április 14. kedd Tibor
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) interjút ad Lukovits Milán szerzetesnek, a Mária Rádió műsorigazgatójának 2020. április 20-án.
Nyitókép: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán Viktor: haditervet kell készíteni

Május 3-án Magyarország képes lesz arra, hogy - több ország tapasztalatát is figyelembe véve - legyen egy kilábalási, visszatérési terve - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Mária Rádiónak adott interjúban.

A kormányfő a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban úgy számol: május 3-án eléri az ország "a teljes önvédelmi képességet", és

onnantól megengedheti magának, hogy lépésről lépésre megpróbáljon visszatérni a megszokott, normális élet kerékvágásába.

"De erről majd május 3-án, 4-én tudok legkorábban beszélni, hamarabb nem, de remélem, hogy akkor már - több ország tapasztalatával felvértezve - egy higgadt, nyugodt, komolyan vehető tervet tudok bemutatni az országnak" - mondta.

Orbán Viktor hozzátette: az is kérdés, hogy a most "tüdőlövést" kapott magyar gazdaság sebei mikor gyógyulnak be. A válaszra különböző iskolák léteznek, ő a mérsékelt irányzathoz tartozik: a bekövetkező visszaesést kisebbnek látja, mint a legtöbben, a visszatérést azonban lassabbnak, mint a legoptimistábbak - közölte. Úgy gondolja, hogy jövő ilyenkor egy olyan gazdaságról lehet majd beszélni, amely azt a teljesítményt képes nyújtani, mint amit két hónappal ezelőtt.

A miniszterelnök rámutatott: most sincs garancia arra, hogy a járványt sikerül ellenőrzés alatt tartani, ezért az a kérdés, mire készítsék fel az országot. Azt mondta, egy keresztény forgatókönyvet alkotott meg, azaz "reménykedj a legjobban, és készülj a legrosszabbra". A legjobban reménykedik, vagyis hogy "a legkisebb veszteséggel jutunk túl ezen a szakaszon", de a legrosszabbra készül, ami nem más, mint az a helyzet, amikor nem sikerül a járvány terjedését kontroll alatt tartani, és elszabadul - fejtette ki.

Budapest, 2020. április 20.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Szabó Tamás, a Mária Rádió elnöke (b) fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt 2020. április 20-án.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Szabó Tamás, a Mária Rádió elnöke (b) fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt 2020. április 20-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Fel kell mérni - mondta Orbán Viktor -, hogy ha ez bekövetkezik, akkor nagyságrendileg mennyi beteg lesz, közülük hánynak kell majd kórházi ágyat, intenzív ellátást, lélegeztetőgépet biztosítani.

"Kell készíteni egy haditervet, hogy mindezt hogyan érjük el. Most ebben a munkában élem a mindennapjaimat"

- jelezte.

Arra számít, május 3-ára az ország eléri azt a felkészültségi szintet, amikor kijelenthető: van annyi orvos, ápoló, kórházi ágy és lélegeztetőkészülék, hogy a vírus elszabadulásának esetén is minden koronavírusos beteget fogadni tudnak a kórházakban.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a jelenlegi helyzetben időnként még többet találkozik emberekkel, mint kampány idején, mert a felkészülés az egészségügyi válsághelyzetre nagyon sok személyes találkozót, konzultációt, ellenőrzést tesz szükségessé. "Százával találkozom mindenfajta olyan emberekkel, akik kívül vannak a politika klasszikus világán", papokkal, orvosokkal, ápolókkal, betegekkel - mondta.

A jelmondata úgy hangzik - folytatta -, hogy "egyedül sohasem lehetsz elég okos, mindig segítségre van szükséged", ezért minél több tudást és megközelítést igyekszik bevonni a döntésekbe, ami magyarként nem nehéz, mert

a magyar szakemberek között "a világ legjobban felkészült koponyái" vannak.

Idézte például Barabási Albert-László hálózatkutatót, aki már öt éve megírta, hogy a világ megapoliszok szerint való fejlődése valamilyen típusú járványt hozni fog körülbelül ebben az időszakban.

A miniszterelnök úgy értékelt: a magyarok baj idején nyitottabbak, megértőbbek, segítőkészebbek, míg amikor "szalad a szekér", akkor a magabiztosságnak "már a keménységbe hajló változatát" látja a magyar életben.

A kormányfő az interjú végén arról beszélt, hogy a magyarok kaptak "egy figyelmeztető jelet": már éppen kezdtek jól menni a dolgok, belendült a gazdaság, nőttek a bérek, mindenkinek volt munkája, de "kaptunk egy figyelmeztetést, amely arról szólt, hogy jó, jó, persze, fontos dolog, hogy jól éljetek, de ne feledkezzetek el arról, hogyan kell szépen élni". A jó élet ugyanis nem hoz magával automatikusan szép életet - mondta.

Megjegyezte, itt kell keresgélni a most átéltek értelmét: "éljetek a lehetőségekkel, gazdagodjatok, legyen állásotok, több is akár, meg új autótok (...), ez mind fontos, de ne feledkezzetek el arról, hogy ez önmagában nem hoz emelkedett és szép életet, ahhoz erőfeszítést kell tennetek személyesen (...), és bizonyos dolgokról nem feledkezhettek el". Nem lehet elfeledkezni például egymásról: "azokról az emberekről, akikkel most össze vagytok zárva otthon, és csak akkor lesz szép életetek, hogy ha azokkal az emberekkel is szépen tudtok együtt élni, és ezen a pénz nem fog segíteni" - fejtette ki.

Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: új kihívások előtt a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP

Elemzők az Arénában: új kihívások előtt a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP

Az országgyűlési választások után kialakult helyzetről, a Magyar Péter előtt álló utakról, Orbán Viktor jövőjéről beszélt Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója és Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Drámai hibát követett el Donald Trump? – Az egész világ megfizetheti az árát

Drámai hibát követett el Donald Trump? – Az egész világ megfizetheti az árát

Nagy port kavart Donald Trump múlt heti fenyegetése, miszerint "elpusztít egy egész civilizációt", amennyiben Teherán nem nyitja meg a Hormuzi-szorost a nemzetközi hajóforgalom előtt. Az amerikai elnök végül nem váltotta be a drasztikus ultimátumát, ehelyett kéthetes tűzszünet született az Egyesült Államok és Irán között. A két ország diplomáciai delegációja a hétvégén Pakisztán fővárosában egyeztetett, de nem értek el áttörést. Trump ezután bejelentette, hogy az amerikai haditengerészet hétfőtől blokád alá vonja az iszlám köztársaság összes kikötőjét, a nem iráni tankerek számára azonban szabad az átjárás. Sajtóhírek alapján kedden néhány iráni érdekeltségű hajó is áthaladt a Hormuzi-szoroson a "duplablokád" dacára. Bár nem kizárt egy újabb tárgyalási forduló, a felek hevesen csörtetik a kardjaikat: Teherán illegális "kalózkodásnak" minősítette az akciót, míg J. D. Vance amerikai alelnök "gazdasági terrorizmussal" vádolta Iránt. Mindeközben Libanon és Izrael nagykövetei Washingtonban készülnek tárgyalóasztalhoz ülni, noha a Hezbollah a megbeszélés lemondására szólított fel. Fokozódhat a háború, ha április 21-ével lejár az amerikai-iráni tűzszünet? Mekkora az esély a diplomáciai rendezésre? 2015 után ismét migrációs nyomás nehezedhet Európára egy újabb közel-keleti konfliktus elhúzódásával? Erről beszélgettünk Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet kutatásvezetőjével a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×