A főpolgármester kiemelte, hogy a 2015-ben fogadták el a főváros gazdaságélénkítő és munkahelyteremtési stratégiáját, amelyben célként fogalmazódott meg az, hogy Budapest 2030-ra Közép-Európa vezető gazdasági térsége legyen.

Tarlós István szerint az általános gazdasági fellendülés aligha tagadható a stratégia elfogadása óta eltelt időszakban, ezt adatokkal is alátámasztotta: 2010-ben sem Magyarországon, sem Budapesten nem volt GDP-növekedés (bruttó hazai termék), míg 2019 második negyedévében a magyar növekedés Európában az egyik legmagasabb, 5,1 százalék, és

Budapesten termelik meg a magyar GDP mintegy 37 százalékát.

Hozzátette: 2010 júniusában a statisztikai adatok szerint 713 ezer budapesti lakos dolgozott, idén júniusban pedig 127 ezerrel több, 840 ezer. Tavaly a 18 és 64 év közötti korosztály foglalkoztatási rátája a fővárosban 77 százalék volt, ami a legjelentősebb javulást mutatta a környező nagyvárosokhoz képest: 2010 félévkor a munkanélküliek száma Budapesten 70 ezer volt, a munkanélküliségi ráta pedig 9,1 százalék. Jelenleg több mint 50 ezerrel kevesebben, 19 700-an vannak csak munka nélkül, a ráta pedig 2,3 százalék - húzta alá.

Beszélt arról is, hogy a 2014-es budapesti területfejlesztési koncepció három szektort helyez előtérbe. Az egyik a tudás- és készségalapú gazdaságfejlesztés, az üzleti innovációban rejlő lehetőségek jobb kiaknázása, a másik a zöldgazdaság meggyökereztetése, az energiatakarékosság, ezen belül a megújuló energiaforrások használata és innováció. Harmadikként a turizmusban rejlő gazdasági lehetőségek kihasználását nevezte meg.

A turizmus a város gazdaságának egyik nagyon fontos húzóereje, ezért fejlesztése kiemelt prioritást élvez

- jegyezte meg.

Közölte, jelentős előrelépést mutatnak a Budapest vonzerejét vizsgáló felmérések az innovációt illetően. Idén tavasszal Budapest lett egy brüsszeli több százezres szavazáson a legjobb európai úticél, szintén idén az Economist tájékoztatása szerint Budapestet választották Kelet-Európa legélhetőbb fővárosának, miközben 20 helyet lépett elő az élhető városok ranglistáján 2010 óta - mondta.

Tavaly Budapest nyerte el az Európai Bizottság (EB) által alapított Startup Europe díj legjobb közigazgatásnak járó kategóriáját. Hozzátette, 2019-ben brit elemzők szerint a Brexit után Nagy-Britanniából elköltözni kívánó startupok között a legjobb európai nagyvárosnak Budapest számít, és egy szintén idei felmérés szerint a magyar főváros egyike a világ 100 leginnovatívabb városának - sorolta. Tarlós István hangsúlyozta, hogy Budapest teljesítménye az ország erősen centralizált jellege miatt magasan kitűnik, országon belüli súlya a magas népességkoncentrációval, a hozzá automatikusan párosuló minőségi humánerőforrással és a fejlődő műszaki és gazdasági infrastruktúra jelenlétével, illetve ezekből következően a magas hozzáadott értékű ágazatok fejlődésével magyarázható. Az Eurostat legfrissebb regionális, területei adatai szerint az agglomerációban, Budapesten és közvetlen környezetében mintegy 3 millió ember él - mondta, hozzátéve, hogy a közigazgatási határon belüli lakosságszám ismeretei szerint körülbelül 1 millió 780 ezret tesz ki. Magyarország népességének 18 százalékát adja Budapest lakossága és ez termeli meg az országos GDP 37 százalékát - mondta.

Kitért arra is, hogy Budapesten az egy főre jutó GDP 2017-ben az uniós átlag 141 százaléka volt, ezért a vállalkozások fejlesztésénél nem bővelkedik uniós forrásokban.

A rendezvényen a BKIK díjakat adott át a budapestiekért kiemelkedő tevékenységet végző személyeknek és vállalkozásoknak. A Főváros Gazdaságáért Nagydíjban Tarlós István főpolgármester részesült, a Főváros Gazdaságáért díjat Szatmáry Kristóf, országgyűlési képviselő, a Miniszterelnökség volt miniszteri biztosa, és Szabó András, a Resonator Vagyonkezelő Kft. cégcsoport tulajdonosa és ügyvezetője kapták. A BKIK Életműdíjat Simó Gabriella, a Stella Zrt. elnök-vezérigazgatója vette át.