eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Greenpeace

Műanyagbálnákat állítottak ki a Parlament elé, a Deák térre viszik őket

Életnagyságú hulladék-bálnaszobrot állított fel Budapesten a Greenpeace. A szervezet célja, hogy a műanyagmentes júliushoz kapcsolódva felhívja a figyelmet a műanyagszennyezés problémájára.

Műanyagszemétből kiemelkedő óriási bálnákkal hívja fel a figyelmet a Greenpeace a műanyagszennyezésre kedden és szerdán Budapesten. Az akcióra a műanyagmentes július keretében kerül sor.

A szervezet szerint a politikusok és a vállalatok elkötelezettségére is szükség van ahhoz, hogy "felszámoljuk az élővilágot pusztító műanyagszennyezést" - olvasható a Greenpeace honlapján. A Greenpeace Magyarország a kormánynak címzett petíciójához már közel 200 ezer ember csatlakozott, az egyszer használatos műanyag szatyrok betiltását követelik.

A bálnákra visszatérve: egy három és egy hat méter magas bálnáról van szó, a mikroműanyagok és a műanyagok káros jelenlétére hívják fel a figyelmet.

Az installációban látható műanyagszemét is a természetből érkezett: az olasz partokon gyűjtötték össze önkéntesek. 80 százalékuk itthon is ismert nagyvállalatoktól származik,

többek között a Coca-Colától, az Unilevertől, a Nestlétől, a Ferrerótól, a San Benedettótól és a Haribótól.

A évente a Földön termelt műanyag 300 millió tonnát nyom, ennek a fele egyszer használatos, lebomlásukhoz pedig több száz év sem elegendő. Mint a Greenpeace fogalmaz, percenként egy kamionnyi műanyag ömlik a tengereinkbe, az óceánok élővilágát Magyarországnál akár 27-szer is nagyobb szemétszigetek teszik tönkre.

A hulladék 80 százaléka a szárazföldek belsejéből kerül a tengerekbe, például áradásokkal, vagy a folyók sodrásával, illetve a széllel. Magyarország legnagyobb folyója,

a Duna naponta 4,2 tonna műanyag hulladékot szállít a Fekete-tengerbe.

Egy 2018 végi reprezentatív közvélemény-kutatás szerint a budapestiek 75 százaléka a betétdíjas, visszaváltható palackokat választaná az egyszer használatos palackok helyett.

Az elmúlt években, hónapokban mintegy 60 ország lépett fel már határozottan a műanyag szatyrok és más egyszer használatos termékek visszaszorításáért, köztük Románia és Ausztria is.

A Parlament elé állított bálnákat július 10-én 9 és 20 óra között a budapesti Deák Ferenc téri templom előtt lehet megtekinteni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×