Lánczi Tamás szerint az európai parlamenti választásokkal patthelyzet alakult ki a közösségben, a legtöbb helyen a szuverenitást védelmező erők nyertek, az emberek azt jelezték, valami mást szeretnének.

"Ennek a patthelyzetnek a lényege, hogy a régi mainstream pártok meggyengültek, de még tartják a pozíciójukat, az újak pedig még nem erősödtek meg annyira, hogy áttörést érjenek el."

A XXI Század Intézet igazgatója az "Új helyzet Európában az EP-választás után" elnevezésű konferencián hozzátette,

ha Európában elmarad a változás, a patthelyzetből bénultság lesz.

Závecz Tibor, a Závecz Research alapító-ügyvezetője szerint a mostani választással az EP színesebb, kiegyenlítettebb lett, éppen ezért a korábbiaknál több kompromisszumra lesz szükség a döntéshozatalban.

"Látom előnyét is mint a kompromisszumok elvének híve, viszont a hátrányát is, hogy ez a gyakorlatban nagyon nehézzé teszi a működését az uniónak."

G. Fodor Gábor, a Századvég Alapítvány elnöke szerint a hagyományos elitpártok a válságukat élik, ez látszik az EPP és a szocialista frakció mandátumvesztésén.

"Elitcsere ez a zöld történet. Azért elitcsere, mert letakarják a zöld témával a migrációt, de valójában Európai Egyesült Államokat akarnak, liberálisok."

Kiszelly Zoltán, a XXI. Század Intézet regionális igazgatója szerint a Néppárt és a szocialisták népszerűségvesztésének egyik oka a nagykoalíció, ami - hosszú távon - mindkét résztvevő számára hátrányos.

"Berlinben is recseg-ropog ez a nagykoalíció, tehát a német helyzethez tennék egy nagy kérdőjelet. Ha előre hozott választás lesz Németországban, az azt is jelenti, hogy

az unió nem csak a brexit miatt, de a németek miatt is lebénul."

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezérigazgatója szerint a választások után akár az EPP frakció is átalakulhat.

"Szerintem

a Fidesz most egy nagyon kényelmes pozícióban van; az európai szárazföld legsikeresebb pártja. Kivárhatja azt, hogy mi zajlik az Európai Néppártban;

én nem vagyok benne biztos, hogy ezen a hétvégén, ami számokat most látunk az Európai Néppárt neve mellett, még adott lesz. Hiszen az Európai Néppárt egy zsákmányszerző párt volt, azért jött létre minden ideológiai kérdést háttérbe szorítva, hogy elcsípje az európai pozíciókat. A legnagyobb párt tudott lenni, ez most megszűnhet."

Horn Gábor, a Republikon alapítvány kuratóriumi elnöke úgy látja, a választások azt mutatják, Európában az illiberalizmus mellett továbbra is van igény a liberalizmusra is.

"Azért ha a számokat nézzük, azt látjuk, hogy

a hagyományos elitnek mondot politikai erők körülbelül 520 fővel rendelkeznek az új EP-ben. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a Néppárt és a szocdemek nem tudnak közösen kormányozni, be kell vonniuk valakiket.

Ennek következtében lezárult a Fidesz útja abban, hogy bent maradjon. Nem lesz más választás, mint új szövetségest keresni."

Horn Gábor a konferencián úgy vélte, az új parlament létrejöttével Orbán Viktornak nehezebb lesz a dolga, mint az előző ciklusban.