Az Alkotmánybíróság csütörtökön közzétett határozata szerint megfelelő bírói értelmezés mellett

a jogellenes bevándorlás elősegítésének bűncselekménye nem valósul meg, ha a cselekmény célja kizárólag a rászorulók szenvedéseinek csökkentése, a velük való emberséges bánásmód.

Ezt megerősítendő az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként állapította meg, hogy az új tényállás nem alkalmazható az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét teljesítő, önzetlen magatartásokra.

Tisztánlátást kért az Amnesty

Az indítványozó Amnesty International Magyarország annak megállapítását kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy a Btk. jogellenes bevándorlás elősegítését és támogatását szankcionáló új rendelkezései sértik az Alaptörvényt, mégpedig a büntetőjogi normák egyértelműségének követelményét és a szólásszabadságot. Az Alkotmánybíróság az indítványt nem találta megalapozottnak.

A testület megállapította, hogy

az új bűncselekménynek még nincs bírói gyakorlata,

ezért nem vonható le alappal olyan következtetés, hogy a tényállásban szereplő egyes meghatározások eleve értelmezhetetlenek lennének.

Csak az bűnös, aki tudja, hogy a migráns nem menekült

Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta: az új bűncselekmény csak szándékosan követhető el és célzatos, vagyis

az elkövetőnek tudnia kell arról, hogy olyan személy érdekében folytat szervező tevékenységet, aki valójában nincs üldözésnek kitéve,

vagy a közvetlen üldözéstől való félelme nem megalapozott. Hasonlóképpen tisztában kell lennie azzal, hogy

az ország területére jogellenesen belépőt, vagy jogszerűtlenül itt tartózkodót segít tevékenységével tartózkodási jogcím szerzésében. E tudomás fennállását pedig a nyomozó hatóságnak kell bizonyítania.

A szólásszabadság sérelme pedig azért nem következett be, mert az új bűncselekmény kizárólag az olyan véleménynyilvánítást tiltja, amelynek célja más személyek jogellenes magatartásra indítása, egyébként a migrációval kapcsolatos véleménynyilvánítást, a közéleti viták tartalmát nem érinti.

A veszély, amit a korlátozás elhárítani igyekszik, nem a kommunikációra vonatkozik,

hanem a kommunikáció által kiváltani kívánt magatartásra.

Az Alkotmánybíróság továbbá hangsúlyozta: a tényállás szövege nem utal a humanitárius segítségnyújtást célzó tevékenységek tilalmára, és az Alaptörvényben megkövetelt észszerű értelmezés mellett bíróság nem is juthat ilyen következtetésre.

Az elesettek és a szegények megsegítése alaptörvényi kötelesség, ezzel összeegyeztethetetlen lenne büntetéssel fenyegetni az olyan segítő, önzetlen tevékenységet,

amely a büntető törvénykönyvben tiltott céllal nem áll összefüggésben.

Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság elutasította az alkotmányjogi panaszt, azonban szükségesnek látta az új bűncselekmény alaptörvénykonform értelmezésének alkotmányos követelmény formájában történő megerősítését.

Az alap az alaptörvény

Az Alkotmánybíróság friss határozatában azt is kimondta, az uniós jog magyarországi alkalmazhatóságának alapja az alaptörvény. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény értelmezése során tekintettel van az Európai Uniós tagsággal együtt járó, valamint a Magyarországot nemzetközi szerződés alapján terhelő kötelezettségekre, azonban a testület alaptörvény-értelmezését egyetlen más szerv által adott értelmezés sem ronthatja le.

Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy

a menedékjog megadása nem tekinthető a magyar állam alkotmányos kötelezettségének

olyan nem magyar állampolgárral szemben, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve. Ez azonban nem zárja ki, hogy a menedékjogot az Országgyűlés az általa meghatározott anyagi és eljárásjogi szabályok szerint az ilyen személyeknek biztosítsa.

Magyarország Kormánya nevében az igazságügyi miniszter fordult indítvánnyal az Alkotmánybírósághoz, amelyben az Alaptörvény értelmezését kérte az Alaptörvény és az Európai Unió jogának viszonya kapcsán.