Infostart.hu
eur:
385.34
usd:
331.84
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
A Facebook közösségi oldal látható egy mobiltelefon kijelzőjén. Mark Zuckerberg 2004-ben alapította a Facebook nevű közösségi oldalt, amelynek jelenleg több száz millió regisztrált felhasználója van.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Felpörgött a 4G-s mobilinternet

Gyors ütemben terjed Magyarországon a 4G-s mobilinternet, amellyel a hazai okostelefon-használók csaknem 80 százaléka kapcsolódik a világhálóra a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatai szerint.

A 2018 őszén készült, országosan reprezentatív felmérés előzetes eredményéből az is kiderül, hogy egyre több telefonos funkciót vesz át az internet az okostelefonokon, például 2017-hez képest tavaly a duplájára nőtt azok aránya, akik a hagyományos telefonálás helyett vagy mellett internetes beszélgetéseket bonyolítanak le az eszközön.

Magyarországon jelenleg több mint 5,5 millió okostelefon-használó van, az elmúlt évtizedben rövid idő alatt nagyon széles körben terjedtek el az okostelefonok.

Az NMHH telefonálást, tévénézést és internetezést vizsgáló kutatásai szerint a 2010-es évek elején még csak minden huszadik embernek volt okostelefonja, főleg a vezető beosztású, fiatal, technika iránt fogékonyabb és az átlagnál jobban kereső férfiaknak, mára viszont a 13 éven felüli népesség kétharmadának van legalább egy ilyen készüléke.

Nem terjedt el a stickes és a tabletes mobilnetezés

Az okostelefonok megjelenése jelentősen hozzájárult az internet hazai terjedéséhez is, elsősorban az anyagilag és a földrajzi ellátottság szempontjából kedvezőtlenebb helyzetű családok esetében. Ahol egy drágább, hagyományos számítógép vagy laptop vásárlását nem tudták megoldani, ott lehetőség nyílt jóval olcsóbb, akár 10-15 ezer forintos okostelefonokat venni egészen kevés mobilinternettel, így a szolgáltatás legalább alapszinten bekerülhetett a háztartásba. Ez is közrejátszhatott abban, hogy a stickes, a wifi-hotspotos és a tabletes mobilinternetezés nem tudott jelentősebb piacot találni magának, az egész évtized alatt 5-10 százalékos szinten maradt - közölte az NMHH.

Kölcsönösen hatottak egymásra

A vezetékes internet korábban tapasztalt növekedése az évtized közepére lelassult, de az okostelefonos internetezési lehetőség továbbra is fenn tudta tartani az internet-előfizetések növekedését. Az utóbbi éveket pedig a párhuzamosság jellemezte: úgy nőtt a vezetékes, illetve különösen a telefonos internet elterjedtsége, hogy közben nem lett több internetező család; ahol már okostelefonon interneteztek, ott egy idő után a vezetékes internetet is bevezették, illetve fordítva.

Még az utóbbi két évben is jelentős volt az emelkedés, 40 százalékról 58 százalékra nőtt a kis képernyős mobilinternettel rendelkező magyar családok aránya, öt év alatt pedig háromszorosára.

Ez tovább tudta vinni az internet terjedését Magyarországon még az elmúlt egy évben is, miközben a vezetékes internettel rendelkező háztartások aránya érdemben nem változott. Mindez összefügg azzal is, hogy a digitális átállásnál felszabadult frekvenciáknak köszönhetően a szolgáltatók egyre több helyen, egyre jobb minőségű szolgáltatást tudnak nyújtani.

A 2018-as kutatási eredmények szerint

  • az okostelefonnal rendelkezők 92 százaléka internetezik az eszközön.
  • A wifi mellett vagy helyett a telefonjukon már előfizetéssel, vagyis mobilinternettel netezők aránya szintén jelentősen emelkedett, mára tízből nyolcan vannak.
  • A vezetékes internettel már sebességben versenyképesnek mondható 4G-s előfizetések gyakorisága - a mobiltelefont használók saját bevallása szerint - két év alatt, 2016 és 2018 között a duplájára ugrott, 28 százalékról 54 százalékra.
  • Az okostelefont használók elmondása alapján háromnegyedüknek már 4G-s készülékben 4G-s előfizetésük van.

Az okostelefonok és az előfizetések ilyen nagyarányú terjedése mellett az is látható, hogy egyre többen használják ki a készülék okosfunkcióit, tehát mini számítógépként használják.

Egy év alatt szinte minden, a kérdőívben szereplő tevékenységet jóval nagyobb arányban végeztek az okostelefon-tulajdonosok, mint egy évvel korábban.

A leggyakoribb, a legalább 70 százalék által említett funkciók az internetes keresés, a közösségi oldalak, az emailezés és az írásos csetelés, vagyis nagyrészt a kapcsolattartás másokkal, amely fokozatosan kiegészíti vagy helyettesíti a hagyományos telefonbeszélgetéseket.

Bár az internetes telefonálást ennél kevesebben használják, 54 százalék említette, viszont ez a funkció terjedt el a leggyorsabban tavalyhoz képest, lényegében a kétszeresére.

Emellett egyre több feladatot is átvesz a telefonos, kis képernyős mobilinternet, tízből hatan így tájékozódnak a várható időjárásról, filmeket és videókat néznek a telefonjukon online, tízből öten a menetrendet nézik meg, csaknem ennyien újságot olvasnak, tízből hárman pedig adnak-vesznek online piactereken a telefonjukon keresztül.

A szolgáltatások lakossági használatát vizsgáló 2018-as országos kutatás végleges eredményei tavasszal várhatók.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdte munkanapját a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben pedig fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról, amely kapcsán az ukrán tónus bicskanyitogató, Brüsszel pedig kitapos és kiprésel most mindenkiből minden pénzt, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Az elmúlt napokban a geopolitikai események vpltak a befektetők fókuszában, Grönland kérdése továbbra is a terítéken van, miután tegnap este európai katonák érkeztek a szigetre, Trump pedig továbbra sem állt el annak megszerzésétől. Pluszban zártak tegnap az amerikai tőzsdék, a chiprészvények nagyot mentek a tajvani TSMC chip bérgyártó vártnál jobb negyedéves eredményei után, de a tegnap jelentő bankrészvények (GS, MS) is 5 százalék körüli pluszban zártak. Az ázsiai tőzsdék szintén emelkedtek, részben annak is köszönhetően, hogy az USA kereskedelmi megállapodást jelentett be Tajvannal, amely vállalta, hogy az alacsonyabb vámok érdekében jelentős mértékű beruházást fog végrehajtani az Egyesült Államokban. Az előjelek Európát tekintve is pozitívak, enyhe emelkedéssel indulhat a nap a határidős indexek állása alapján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×