Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor

Az M0 északnyugati szakaszát is érinti egy új javaslat

Az Operaház rekonstrukciójával kapcsolatban, a vallási törvényt érintően, valamint a területrendezéssel összefüggően is kezdeményezett változtatásokat az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága a csütörtöki ülésén.

A városligeti építkezést szervező cég folytathatná az Operaház felújítását. A bizottság a kulturális tárgyú előterjesztésen keresztül változtatna a Városliget törvényen, annak érdekében hogy a Liget Budapest projektet építtető zrt. által a fejlesztésekre létrehozott önálló gazdasági társaság a Magyar Állami Operaház és a Műhelyház megvalósítására kijelölt projekttársasággá váljon. A törvényalkotási bizottság azt is kezdeményezte, hogy a fejlesztéssel érintett épületek, ingatlanok a beruházás idejére ezen társaság vagyonkezelésébe kerüljenek.

A változtatás értelmében az Opera rekonstrukciója kiemelten közérdekű beruházásnak minősül; ezen módosítás sarkalatos pontja az előterjesztésnek.

Az m0-ás építése

Az ország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervén is változtatást kezdeményezett a testület. Ez érinti az M0-ás északnyugati szakaszának fejlesztését is. Mivel a terület természetvédelmi szempontból igen érzékeny, arra köteleznék a tervezőket, hogy a nyomvonal kialakításakor a társadalmi, természet- és környezetvédelmi érdekeket a lehető legnagyobb mértékben vegyék figyelembe.

Az előterjesztés a Balaton vizének védelme érdekében is tartalmaz változtatásokat, valamint turisztikai szempontokat figyelembe véve módosít az országos kerékpárút-törzshálózat elemein.

A bizottság az agrárszabályozási törvényekhez olyan módosítást fogadott el, amely lehetővé teszi, hogy a halgazdálkodási hatóság adatokat adjon át az érintettekről a horgászszövetségnek, hogy elláthassa a többi között a horgászjegyek kiadásával kapcsolatos feladatait.

Bírósági szabályokat változtatnak a vallási törvényben

A vallási törvény módosítása a testület döntése szerint kiegészülhet a vallási közösségek, egyházak nyilvántartásba vételével kapcsolatos bírósági szabályok pontosításával.

Hegedűs Lorántné, a testület jobbikos alelnöke szerint a jogszabály végrehajthatatlan és ellenőrizhetetlen, mivel az az egyes egyházi státuszokhoz taglétszámi követelményeket rendel. A tagok nyilvántartása azonban a GDPR előírásai miatt nem adható át harmadik személynek, még a bíróságnak sem, így a létszámot legfeljebb "istenbizonyra" mondhatják be az egyházi szervezetek.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a felvetésre azt felelte: véleményük szerint ilyen probléma nem vetődik fel, de amennyiben mégis, a későbbiekben korrigálják az előírásokat.

Arató Gergely (DK) azt vetette fel, miért nem igényel kétharmados támogatást a teljes törvény. Az államtitkár azt válaszolta: a törvény továbbra is kétharmados marad.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×