A 349 fős parlamentben Löfvent 142 képviselő támogatta, és 204-en szavaztak ellene, köztük a teljes jobbközép blokk és a bevándorlásellenes Svéd Demokraták képviselői is.

Svédországban a parlamenti választások után a törvényhozásnak kötelező bizalmi szavazást tartania a kormányfő személyéről.

A legutóbbi választásokon a Löfven vezette Szociáldemokrata Párt kapta ugyan a legtöbb voksot, de csak eggyel szerzett több mandátumot a jobbközép Szövetség nevű pártnál, és egyik politikai erőnek sincs abszolút többsége a törvényhozásban.

A napokban Andreas Norlén konzervatív házelnök tárgyalásokat kezd a pártvezetőkkel, hogy kiderítse, melyik jelöltnek van a legnagyobb esélye a kormányalakításra és a parlament támogatásának elnyerésére.

A kialakult helyzetben kulcsszerepe van a radikális Svéd Demokratáknak, akik a jobbközép blokkot támogatták a bizalmi szavazás során. A konzervatív, a liberális, a centrista és a kereszténydemokrata pártból álló Szövetség vezetője, Ulf Kristersson azonban eddig kizárt bármiféle kormányalakítási célú együttműködést a populistákkal.

"Svédországnak új kormányra van szüksége, amely széleskörű politikai támogatottsággal bír a reformok végrehajtása érdekében"

- hangsúlyozta Kristersson a képviselőknek a bizalmi szavazás előtt.

Löfven leszavazását követően Kristersson javasolhat egy jobboldali alternatívát. A legnépszerűbb pártnak számító szociáldemokratákat vezető Löfven mindazonáltal jelezte: továbbra is az a célja, hogy kormányfőként szolgálhassa Svédországot, és bízik abban, hogy kormányképes többséggel rendelkező koalíciót tud alakítani.

A házelnöknek négy lehetősége van, hogy kormányképes többség alakuljon a parlamentben, s ha ez nem sikerül, új választást kell tartani. Elemzők szerint mindazonáltal az új voksolás nem változtatna érdemben az erőviszonyokon, ezért valószínűleg sikerül majd tető alá hozni valamilyen koalíciós megállapodást, bár ez hetekig is elhúzódhat.