A nemzeti összetartozás ereje" című kerekasztal-beszélgetésen Semjén Zsolt az erdélyi magyaroknak és szászoknak 1918-ban tett autonómiaígéretére emlékeztette a Nagy-Románia megalakulásának centenáriumát ünneplő románságot. A miniszterelnök-helyettes kérdésre válaszolva fejtette ki: tiszteletben tartja, hogy a románság ünnepli Erdély Romániához csatolását, és azt kéri, ők is tartsák tiszteletben, hogy ezen a magyaroknak nincs mit ünnepelni.
"Megértem, hogy nekik nagyon fontos a nemzeti identitás szempontjából december elseje. Ezért csak azt kérem, hogy tanulmányozzák a Gyulafehérvári Nyilatkozatot. Önök akkor megígérték a magyarságnak az önrendelkezést és autonómiát, ezért mi csak arra kérjük önöket, hogy a saját ígéretüket tartsák be, és ne tekintsék extremitásnak, amikor a magyarság autonómiát kér" - fogalmazta meg elvárását Semjén Zsolt.
A politikus - a külhoni magyar pártok vezetőinek részvételével tartott rendezvényen a hallgatóság soraiból érkezett felvetésre reagálva - bírálta azt a kezdeményezést, amely Trianon felülvizsgálatáról szorgalmaz nemzeti konzultációt. A Trianonra adandó mai magyar válasz részeként a nemzeti gyászt, a nemzeti összetartozás megünneplését és a történelmi eseményekkel kapcsolatos magyar álláspont nyilvános képviseletét sorolta fel.
Semjén Zsolt a fórumon tartott előadásában is kitért a magyar-román viszonyra, jelezve, hogy Magyarország nyitott az együttműködésre, arra, hogy múlt sérelmeit félretéve a közös érdekekre alapozva fejlessze kapcsolatait szomszédaival.
"Ha Szerbiával lehetséges volt a történelmi kiegyezés, és ma mi vagyunk Szerbiának a legnagyobb támogatói a tekintetben, hogy bekerüljenek az EU-ba, ha a szerbekkel ezt meg tudtuk tenni, és a kulturális autonómiát meg tudtuk valósítani, akkor Bukarestben is be kellene látniuk, hogy nem a mi készülékünkben van a hiba, hanem az övékben" - mondta Semjén Zsolt.
A határon túli magyar pártok vezetői az identitás-megőrzés és szülőföldön való boldogulás fontos támaszának minősítették a 2010-ben kezdődött nemzetpolitikát és ennek folytatását kérték a kormánytól.
Döntő lesz az EP-választás
Magyarországon az 1989-es rendszerváltás óta szabadság, demokrácia és jogállam van, az ellenzék a "demokráciavitákkal" csak azt próbálja elkerülni, hogy számot adjon sorozatos választási kudarcairól - hangoztatta Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Újabb négy év két szemszögből címmel megrendezett pódiumbeszélgetésen vitázott Schiffer András és Bárándy Gergely egykori országgyűlési képviselőkkel. Utóbbiak úgy értékelték, hogy Magyarországon az Orbán Viktor vezette Fidesz egy "21. századi autokratikus rendszert" alakított ki, ahol a "nyers többségi elv doktrínája" működik és amelynek minden nemzetközi kritikára az a válasza, hogy az ország szuverenitását támadják.
Válaszában a miniszter kifejtette: Magyarországon a főhatalomról a választópolgárok döntenek. Ha hosszabb ideje egyformán döntenek a választópolgárok, akkor nem a demokrácia vált diktatúrává, hanem politikai erők közül csak az egyik tud vonzó alternatívát nyújtani - érvelt a Fidesz politikusa. Hozzátette: soha egyetlen párt sem kapott annyi szavazatot 1990 óta, mint a Fidesz az idei választásokon.
"Arról lehet megismerni, hogy valahol diktatúra van, hogy azt nem lehet elmondani. Magyarországon naponta szembesülünk a legdurvább vádakkal, már-már megsemmisítő, az emberi méltóságot lábbal tipró ellenzéki megnyilvánulásokkal, nem állítom, hogy egyébként, hogy a mi oldalunkon nem lett volna ilyen, csak azt mondom, hogy ez egy normális, plurális nyitott, demokratikus, a szólásszabadságot értéknek tekintő társadalmi működésnek a bizonyítéka" - mondta Gulyás Gergely.
Az ellenzék alternatívahiányát a vitán részt vevő két volt ellenzéki politikus is bírálta. Schiffer András szerint borítékolható a Fidesz újabb kétharmados győzelme, ha az ellenzéki pártok nem tudnak felmutatni alternatívát és a választók csak azt látják "az Orbán takarodj"-ot kiabáló tüntetőkben, hogy vissza akarják hozni a 2010 előtti állapotokat.
Bárándy Gergely szerint a Fidesz a demokratikus jogállamiságot formailag megtartó, de annak tartalmát kiürítő rendszert épített ki, amelybe szerinte most már az ellenzék is beépült és eljátssza a neki szánt szerepet.
A tusnádfürdői pódiumbeszélgetésen Gulyás Gergely a mostani négyéves kormányzati ciklus prioritásaira is kitért. Kiemelt fontosságú kérdésként említette az ország biztonságát és úgy ítélte meg: a jövő évi európai parlamenti választás döntő lesz Európa jövője szempontjából. A migráció körüli vitában a magyar kormány továbbra is kitart amellett, hogy minden nemzet maga dönt arról, hogy kivel kíván együtt élni, és kivel nem.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: a 2010-es 202 ezer forintos bruttó átlagbér mára 327 ezer forintra emelkedett. Fontosnak nevezte, hogy a magyar gazdaság hosszú távon 4 százalék körüli növekedésre legyen képes, ami béremeléseket és fejlesztéseket tesz lehetővé, Magyarország megerősödése pedig minden magyarnak lehetőséget kell jelentsen.
Innováció
A tábor egyik előadósátrában Palkovics László innovációs és technológiai miniszter tartott előadást a Magyarország előtt álló technológiai kihívásokról. Kijelentette: Magyarország sikerességéhez nagy szükség van arra, hogy legyen saját termékük a magyar vállalatoknak. Hangsúlyozta: a kormánynak a vállalati innovációval foglalkoznia kell, mert annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban több támogatást nyújtottak erre, a pénzt a vállalatok felhasználták, de Magyarország nem tudott előre lépni az innováció területén, és az EU-s rangsorban változatlanul a 21. helyet foglalja el.
"Olyan szabályozási környezetet kell létrehozni, amely ösztönzi a vállalatokat, hogy túllépjenek a technológiai gáton. Legyen mindenkinek egy mérnöke!" - fogalmazott a miniszter.
Felelősség a kétharmad
A magyarországi parlamenti pártok vitáján Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azt hangsúlyozta: nem korlátlan hatalmat jelent, hanem
óriási felelősség a kormánypártok által az áprilisi választáson szerzett kétharmados többség.
Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője úgy fogalmazott: a kétharmados többség felelősség azokkal szemben, akik megválasztották őket, és lehetőség arra, hogy a világképüknek megfelelő céljaikat megvalósítsák.
Keresztes László Lóránt, az LMP társelnöke azt mondta: az ellenzék számára kudarc volt az áprilisi választás, de az ő munkájukat mégis igazolták a választók, soha még nem kaptak ennyi voksot.
Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője azt mondta: az, hogy harmadszor kapott a Fidesz-KDNP kétharmadot, kritika is az ellenzék számára.
Versenyképesség és biztonság
Egy pódumbeszélgetés magyar, román és szlovák résztvevői egyetértettek abban, hogy Közép-Európa országainak bele kell szólniuk Európa jövőjének az alakításába, építő módon kell ezt tenniük, és el kell érniük, hogy Nyugat-Európában ne tekintsék őket "fenegyerekeknek".
A beszélgetésen Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: Közép-Európa a migráció kérdésében tanúsított álláspontja által egységgé kovácsolódott, és alapvető formálójává vált az európai döntéshozatalnak. Úgy vélte, az Európai Unióban ma már nem vállalják annak az ódiumát, hogy a visegrádi négyek (V4) ellenében nagy horderejű döntéseket erőltessenek. Nyomatékosította: Közép-Európa öntudatra ébredése azonban a látszat ellenére sem jelenti, hogy az ide tartozó országok megkérdőjeleznék az európai összetartozást. Magyar Levente szerint Magyarország európai jövőképének a versenyképesség és a biztonság a legfontosabb elemei. Minden egyéb ezekből vezethető le.
Mráz Ágoston Sámuel szerint Közép-Európának úgy kell erősítenie sajátos identitását, hogy Nyugat-Európában ne lássák ellenségnek. Azt tartotta az egyik legfontosabb feladatnak, hogy sikerüljön változtatni a nyugat-európai médiának a Közép-Európával szembeni rendkívül kritikus álláspontján.