Infostart.hu
eur:
383.51
usd:
327.22
bux:
0
2026. január 2. péntek Ábel
Műszerész a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpontjában nyílt űripari tesztközpontban 2018. március 26-án.
Nyitókép: Balogh Zoltán

Űrlabor nyílt Budapesten

Új űrkutatási labort adtak át Budapesten. A labor képes szimulálni nem csak a felbocsátás fizikai terheléseit, de az űrben tapasztalható viszonyokat is – mondta el az InfoRádió Szigma - A holnap világa című magazinműsorában Zábori Balázs, az MTA Energiatudományi Kutatóközpontja Űrkutatási Laboratóriumának műszaki felelőse.


Az új laboratórium alapvető célja, hogy hazai űrtechnológiai tesztközpontként funkcionálhasson – emelte ki Zábori Balázs. „Egy űreszköz, amikor felmegy a világűrbe, akkor

vannak alapvető tesztek, amiket el kell végezni ahhoz, hogy biztosítsuk, hogy az a műhold működni tud a világűrben”

– fogalmazott.

Speciális környezeti feltételek kellenek ahhoz, hogy egy ilyen eszközt össze lehessen szerelni, mivel akár egy porszemcsétől is elszennyeződhet úgy, hogy alkalmatlanná válik az űrutazásra, éppen ezért alakítottak ki egy olyan környezetet, melyben az összeszerelés kontrollált keretek között végrehajtható.Ez a helyiség közvetlen összeköttetésben van a tesztlabor résszel, ahol a készülékek vizsgálatát végzik, így hiba esetén az űreszközt azonnal vissza lehet vinni a szerelőtérbe, és orvosolni a problémát, majd megismételni a tesztet.

Vákuumkamra az MTA Energiatudományi Kutatóközpontjában nyílt űripari tesztközpontban (Fotó: Balogh Zoltán, MTI)
Vákuumkamra az MTA Energiatudományi Kutatóközpontjában nyílt űripari tesztközpontban (Fotó: Balogh Zoltán, MTI)

Az Űrkutatási Laboratórium kétféle tesztkapacitással rendelkezik. A vibrációs tesztlaborban rázógép szimulálja a rakéta felbocsátásakor jelentkező terhelést.

Gyorsulás közben ugyanis nagyfrekvenciás rezgést generál a hajtómű, melynek hatására az egész jármű rázkódik,

ráadásul adott magasságban a rakéta egyes részei pirotechnikai eszközök robbantásával leválnak. A termovákuum tesztlabor pedig a világűrben tapasztalható vákuum- és hőmérsékleti környezeteket szimulálja.

Budapest, 2018. március 26.
Rázópadot kezel egy gyakornok a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpontjában nyílt űripari tesztközpontban 2018. március 26-án.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Rázópadot kezel egy gyakornok az űrkutatási laboratóriumban (Fotó: Balogh Zoltán, MTI)

A több százmilliós beruházás keretében felújítottak régi berendezéseket, és számos új műszert szereztek be. A szakértő szerint nagy előrelépés, hogy itthon tesztelhetik a magyar űripari cégek eszközeit, hiszen eddig a kutatási területen megnyert uniós pályázati pénzek jelentős részét külföldi tesztüzemeknek fizették ki ezek a kisvállalkozások – hangsúlyozta Zábori Balázs.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tari Annamária: a Facebook nem lehet valódi örömszerzés forrása

Tari Annamária: a Facebook nem lehet valódi örömszerzés forrása

A közösségi média és az AI a mindennapjaink részét képezik, akár a munkáról, akár a magánéletről van szó. Ez a fajta technológiai kötődés egyre inkább hatással van az érzelmi és mentális világunkra. Tari Annamária Üresre töltve című könyve azt kutatja, hogyan változnak a személyes kapcsolataink és miként változnak az érzelmeink. A klinikai szakpszichológus az InfoRádióban arra figyelmeztetett, hogy az AI rendszeres használatával a gondolkodás, az ember egyik legfontosabb kognitív funkciója kerülhet veszélybe.

Svájci tűz: olasz válogatott sztársportoló az első beazonosított áldozat

Egy 16 éves olasz válogatott golfozó az első, akit megneveztek a szilveszter éjjelén egy bárban kitört tűz áldozatai közül. Egy 19 éves focista is megsérült, őt Németországba szállították. Legalább 47-en meghaltak, mintegy 100 sérült állapota kritikus, a halottak beazonosítása hetekig eltarthat.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×