Infostart.hu
eur:
373.17
usd:
340.42
bux:
139874.16
2026. november 20. péntek Jolán
Nyitókép: Pixabay.com

Az emberi élet létrejöttét is befolyásoló jelenséget kutattak magyar tudósok

Minden fejlettebb élőlény a Földön annak köszönheti létezését, hogy valamikor több milliárd évvel ezelőtt különböző primitív sejtek szimbiózisba léptek egymással. Ezt a folyamatot vizsgálják magyar tudósok is. Az InfoRádió Szigma - A holnap világa című magazinműsorában Zachar István, az ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének munkatársa beszélt erről.

Kétmilliárd évvel ezelőtt, amikor még csak prokarióta sejtek voltak, az apró élőlények egyik típusa fogyasztani kezdett egy másikat, később azonban már nem emésztette meg a bekebelezett baktériumokat, azok tovább éltek a gazdasejtben. „Ha a körülmények rosszra fordultak a környezetben, és elfogyott ez a zsákmány baktériumfaj, amelyet a másik baktérium, az archea ősbaktérium fogyasztott, akkor ugye vagy éhezett, és adott esetben ki is halt, hogyha felélte a saját sejtplazmájában a tartalékokat, vagy

hogyha volt ilyen elraktározott élő baktériuma, akkor azokat tudta fogyasztani, és ezzel egy kicsit tovább túl tudott élni”

– magyarázta Zachar István.

Évmilliókra volt szükség, hogy a gazda úgy tudja félretenni a zsákmányegyedeket, hogy ne eméssze el. „Mi ezt az elméletet vizsgáltuk meg, hogy ha ez a gazda archea zsákmányként fogyasztotta a baktériumfajt, és időről időre valamilyen oknál fogva félre tudta tenni ezeket az elkapott baktériumokat a saját sejtplazmáján belül, akkor az, hogy később hozzáfért ezekhez mint tartalék táplálékforrás, az tudott-e nekik előnyt biztosítani a rossz időszakban” – mondta az ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének munkatársa. A tanulmányban igazolták, hogy ez az előrelátó tartalékoló viselkedés – ami semmi tudatosságot nem feltételez – evolúciós sikert jelentett a nem farmoló sejttípusokkal szemben.

Sok más adaptáció mellett ennek a jelenségnek köszönhető az emberi élet.

„Ez volt az az első lépés, amely az eukarióta sejtvonalat létrehozta, ami egy ilyen szoros szimbiózisból növekedett ki” – fogalmazott a szakértő. Eukarióta sejtek azok, melyeknek kialakult a sejtmagjuk és a mitokondriumuk. „Mivel nem tudjuk, hogy a két lépés közül melyik volt előbb, és egyelőre úgy néz ki, hogy mind a kettő szinte elengedhetetlenül fontos volt az eukarióta sejtvonalhoz, ezért joggal feltételezhetjük, hogy ez egy olyan kezdeti lépés volt, aminek megjelenése kritikus volt az eukariótává válás szempontjából” – tette hozzá Zachar István.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szerbia ellen NL-pótvizsgázik a magyar labdarúgó-válogatott

Szerbia ellen NL-pótvizsgázik a magyar labdarúgó-válogatott

Azok után, hogy Észak-Írország ellen hazai pályán a héten „beragadt” a Rossi-csapat (1-1), rájátszásra kényszerül márciusban, a péntek déli sorsoláson derült ki, Dánia, Horvátország, Szerbia és Wales közül melyik csapaton kell átrágniuk magukat Szoboszlai Dominikéknak.

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×