Balog Zoltán a Szászország tartománybeli St. Marienthal-kolostorban a kormányzó Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) közel álló Konrad Adenauer Alapítvány (KAS) konferenciáján tartott előadásában kiemelte, hogy a Baltikumtól a Fekete-tengerig húzódó térség uniós csatlakozásával "nem újraegyesült, hanem csak kiegészült" az EU, és elmaradt a valódi egyesüléshez, igazi egymásra találáshoz szükséges párbeszéd.

Ennek tulajdonítható az is, hogy Nyugaton még mindig nemigen értik a migrációval kapcsolatban a visegrádi négyekkel (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) és a térség más országaival kialakult nézeteltéréseket, amelyek "valójában többek, mint nézeteltérések", felfogásbeli, szemléletmódbeli különbségek - mondta Balog Zoltán a Mit jelent ma a konzervativizmus című tanácskozáson, hangsúlyozva, hogy a migrációs válság során Magyarország volt az egyetlen tagállam, amely betartotta az EU-s előírásokat, mégis sok bírálatot kapott a kontinens nyugati részéről, méghozzá a szolidaritás egy igen egyoldalú felfogásából kiindulva.

A nyugati felfogásban a szolidaritás a "menekültek vagy bevándorlók" elosztásának kényszeren alapuló és csak elvben működő rendszerére szorítkozik, holott a közösség sorsa iránti felelősségvállalásnak sok oldala van - mutatott rá a miniszter.

A gazdaság területén tanúsított szolidaritást tekintve például látható, hogy a kelet-közép-európai régió saját erőre és nem a mások pénzére épülő fejlődése "sikertörténet", és a térség az egész EU gazdaságának motorjaként működik - mondta Balog Zoltán. Aláhúzta: Magyarország célja, hogy 2030-ra az EU-s költségvetés nettó befizetője legyen.

Kifejtette, hogy a társadalompolitikában párhuzamokat lehet megfigyelni a migrációs válság révén az EU-ba érkezett emberek integrációjáért és a roma közösség integrációjáért folytatott munka között. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy Magyarországról nem vándorolnak el a romák, mert a 2010-es kormányváltás óta ésszerű és sikeres az integrációs politika.

A miniszter a tanácskozás szünetében a közmédiának adott nyilatkozatában kiemelte: legfőbb ideje elkezdeni a párbeszédet, és ehhez jó partner az egykori NDK területén fekvő Szászország, a Magyarországhoz legközelebb fekvő német tartomány.

Hozzátette, hogy Szászországban és a CDU-hoz közeli alapítványban - amely a szemináriumot rendezte - nagyon másként gondolkodnak, mint Németország nyugati részén vagy Nyugat-Európa más tájain, így a migrációhoz fűződő kritikus viszonytól a hazafisághoz fűződő pozitív viszonyig sok közös pont van Magyarországgal és a visegrádi négyekkel.

A tanácskozás címével kapcsolatban kiemelte, hogy a németek nem elégedettek a jelenkori konzervativizmus mibenlétére adott válaszukkal, túlságosan "globalistának" tartják ezt a választ, és közelítenének a magyar felfogáshoz, amelynek része például az, hogy a társadalmi homogenitás nem múltbeli fogalom, hanem a jövőben is fontos lesz, mert biztonságot ad az embereknek.

A magyar felfogás azt is vallja, hogy mindent el kell utasítani, ami veszélyezteti a biztonságot. Ilyen veszély a migráció is - hangoztatta Balog Zoltán, hozzátéve, míg Németország azzal a kérdéssel szembesül, hogy mit kezdjen a továbbra is ezerszámra érkezők integrációjával, Magyarországnak még megvan a lehetősége arra, hogy azt mondja, "ne is jöjjenek be".

Ez az elhatározás nem "keményszívűségből vagy idegengyűlöletből származik, hanem abból a felismerésből, hogy beengedésükkel nem adnánk megoldást a harmadik világ szegénységére és alulfejlettségére, nekünk viszont olyan katasztrófát hozna el, amely megváltoztatná országunk képét és együttélését, azt a kultúrát, amelyre ezer év óta Magyarország és Európa épül" - mondta Balog Zoltán.