„A karácsonyi ünnepkörben vagyunk még vízkeresztig, és ez az időszak arról szól, hogy
a következő esztendőnek a sikerességét kellene mindenfajta módon »megvarázsolni«”
– magyarázta Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató az InfoRádiónak. Tátrai elmondta, hogy a népszokás szerint mely ételeket lehet és miket tilos fogyasztatni újév napján.
- Tilos baromfit fogyasztani, mert a hiedelem szerint „elkaparja, elrepíti a szerencsét;
- tilos halat enni, mert annak elfogyasztása után „elúszik a szerencse ” – azonban karácsonykor pénzt hozhat a házhoz.
- A disznó húsát meg lehet enni, mert a sertés „előtúrja a szerencsét”;
- a lencse szintén szerencsét hoz, mert „pénzbőséget” okoz;
- illetve ha karácsonykor megmaradt a mákos bejgli, akkor azt szintén meg lehet enni, mert a mák is „pénzbőséget” hoz a házra.
Régen nem volt szilveszteri mulatság
A néprajzkutató elmondta, a népi kultúrába nem tartozott bele az egész éjjel tartó mulatság, azonban a zajkeltés része volt a szokásoknak, mivel úgy tartották, hogy a „hangoskodás távol tartja az ártóhatalmakat.”
A népszokás része volt továbbá a férj vagy házasságjóslás is: ennek az egyik bevált eszköze a gombócfőzés, illetve az ólomöntés volt. A hagyomány szerint tilos volt szilveszterkor kölcsönt adni, mert meg kellet akadályozni, hogy bármi is „kimenjen a házból”, ezért például a szemetet sem vitték ki.
Óvakodni kellett azoktól is, amiket nem szívesen ismételne meg az ember, például tilos volt veszekedni, viszont korán kellet kelni, hogy a következő év napjai hamarabb kezdődjenek el, mondta Tátrai Zsuzsanna.
Tátrai az is elmondta, hogy a szilveszteri mulatságok nem voltak része a népi kultúrának, inkább bizonyos babonákkal ütötték el az időt. Például szilveszterkor pénzzel a kezükben ráálltak a székre, és amikor éjfélt ütött az óra, akkor leugrottak, hogy „az új esztendőbe pénzzel ugorjanak át.”
Az újév első napján arra is figyeltek, hogy a családot először egy férfi látogassa meg, ezért szokás volt, hogy kéményseprők, házmesterek járták a házakat, hogy egy kis pénzért szerencsét hozzanak.
