A biogazdálkodás egyik vitatható eleme, hogy a géntechnológiával nemesített szervezeteket, azaz GMO-kat nem engedi használni, tehát ha GM-alapanyagból készül egy termék, az nem minősül bionak – mondta Dudits Dénes agrármérnök.

„Ezért nagyon izgalmas az a kérdés, hogy az Európai Unió, így Magyarország is, hogyan fogja szabályozni a genomszerkesztéssel előállított élő szervezeteket.”

A növénygenetikus jelezte, a jelenlegi uniós szabályozás a mutagén, azaz mutációs eredetű termékeket nem tekinti GMO-nak, ezért az lenne a logikus, hogy az irányított mutagenezissel előállított termékek se legyenek azok, így a biotermesztők használhatnák ezeket a tenyészanyagokat.

„Ha géntechnológiával történik a beépítés, akkor GMO, de a genomszerkesztés éppen azért érdekes, mert idegen gén vagy DNS beépítése nélkül lehet kialakítani azt a genetikai szerkezetet, ami a kívánt tulajdonság megjelenését irányítja.”

A génmódosítás elutasítását nehéz megmagyarázni és nem is kell félni tőle – jelentette ki a növénygenetikus.

„Sajnos az Alaptörvény is néhány elhibázott szót tartalmaz erről a kérdésről” - tette hozzá Dudits Dénes.

Az agrármérnök úgy vélte, a géntechnológiával, az úgynevezett génbeépítéssel történő nemesítés kicsit háttérbe fog szorulni a genomszerkesztési technológiák miatt.

„Ez kitűnő alkalmat teremt a döntéshozók számára, hogy a zsákutcából kikeveredjenek. Ha a genomszerkesztés termékeit nem tekintik GMO-nak, új innovációs lehetőség nyílik meg anélkül, hogy nagy presztízsveszteséggel Alaptörvényt kelljen módosítani.”

A genomszerkesztési technológiákkal segíthetők a bio- és a hagyományos gazdálkodók is - fogalmazott Dudits Dénes.

Dudits Dénes agrármérnök, növénygenetikus a témában a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében november 6-án a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tart előadást.