eur:
411.17
usd:
392.56
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

A CEU a megállapodás aláírását kéri a kormánytól - a nap hírei

Meghosszabbította az úgynevezett CEU-törvényben szabott határidőt az Országgyűlés, az intézmény a megállapodás aláírását kéri a kormánytól. A magyar és a szlovák miniszterelnök jelenlétében tették le az új komáromi Duna-híd alapkövét. Ausztriában benyújtotta lemondását a kormány.

Az Országgyűlés elfogadta a lex-CEU módosítását: 2019. január 1-jéig meghosszabbította azt a határidőt, ameddig a külföldi felsőoktatási intézményeknek teljesíteniük kell magyarországi működésük feltételeit. A kormányzati indítvány arra hivatkozott, hogy a jogszabály szerinti nemzetközi megállapodást eddig csak egy intézménnyel sikerült megkötni, a többi esetében még a tárgyalási szakaszban tartanak. Az MSZP politikai bosszútörvénynek tartja a jogszabályt, ezért annak visszavonását követeli. A Jobbik a kormányzati propaganda részének minősítette a változtatást, míg az LMP szerint az ügy csak a Fidesz politikai túléléséről szóló harcról szól.

A Közép-európai Egyetem működésére lehetőséget adó megállapodás aláírására kéri a kormányt a CEU vezetősége. Michael Ignatieff elnök-rektor hangsúlyozta: csak a kabinetre vár a New York állammal már letárgyalt egyezmény aláírása, az egyetem pedig a Bard College-dzsal kötött megállapodással mindenben megfelel a jogszabályi előírásoknak.

A javuló szlovák-magyar kapcsolatok jelképének nevezte az új komáromi Duna hidat az átkelő alapkőletételén a szlovák kormányfő. Robert Fico közös tájékoztatót tartott a magyar miniszterelnökkel. A Komáromot a felvidéki Révkomárommal összekötő új átkelő építésének kezdete alkalmából tartott ünnepségen Orbán Viktor úgy fogalmazott: a híd annak a jelképe, hogy a két ország megvédi Európa külső határait és továbbra is nyitva tartja a belső határokat.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint az ukrán oktatási törvényből hatályon kívül kell helyezni azt a részt, amely súlyosan sérti a magyar nemzeti közösség jogait. Szijjártó Péter a Kossuth Rádióban közölte: a magyar kormány csak akkor tekinti megoldottnak a problémát, ha a kárpátaljai magyaroknak is elfogadható lesz a helyzet.

Megszüntette a családi házak kötelező kéményellenőrzését az Országgyűlés. Ezentúl a tulajdonosok megrendelésére, de továbbra is ingyenesen végezhet ilyen tevékenységet a katasztrófavédelem, illetve egyes településeken az önkormányzati közszolgáltató. Korábban több szakmai szervezet és ellenzéki pártok is kifogásolták a változtatást. Bándi Gyula zöldombudsman életveszélyesnek nevezte a kötelező kéményellenőrzés felszámolását.

Alkotmányellenesnek minősítette a Natura 2000 területek értékesítésének szabályozását az Alkotmánybíróság. A testület azt kifogásolta, hogy az érintett területeken az élővilág védelme érdekében csak jelentős korlátozásokkal, a speciális természetvédelmi előírások betartása mellett lehet gazdálkodni. A testület mulasztásos alkotmánysértést állapított meg a Nemzeti Földalap vagyonát érintő szabályozásnál, mivel a módosított földalaptörvény nem szabályozza, hogy az alapba tartozó földek hasznosításából származó bevételek milyen mértékben fordíthatók az államadósság csökkentésére.

Átadták a Knorr-Bremse Magyarország új gyártócsarnokát és új tanműhelyét. A gazdaságfejlesztésért és szabályozásért államtitkár a budapesti rendezvényen arról beszélt: a magyar gazdaság húzóágazata a járműipar, ezt is bizonyítja, hogy a Knorr-Bremse Budapesten építette fel a világ legnagyobb vasúti fékgyárát. A mostani, ötmilliárd forintot meghaladó beruházással a cég a világ legnagyobb vasúti fékegység-gyártó és fejlesztő vállalatává válik.

Ausztriában benyújtotta lemondását az államfőnek a kormány. A hétvégi választásokon győztes Osztrák Néppárt vezetője, Sebastian Kurz várhatóan pénteken kap kormányalakítási megbízást. Alexander Van der Bellen államfő a hagyományoknak megfelelően felkérte Christian Kern kancellár kabinetjét arra, hogy ügyvezetőként lássa el feladatát az új kormány megalakulásáig. A legfrissebb adatok szerint a vasárnapi választásokon az Osztrák Néppárt a szavazatok 31,6 százalékát, a Szociáldemokrata Párt 26,9, a Szabadságpárt pedig 26 százalékát szerezte meg.

Kijevben összecsaptak a tüntetők a parlamentet védő rendfenntartókkal. Az ukrán törvényhozás épületénél több ezer ember követelte a parlamenti mentelmi jog megszüntetését, korrupcióellenes bíróság felállítását és a választási rendszer megváltoztatását. A demonstrálók sátrakat állítottak és közölték: csütörtökig maradnak, mivel a kijevi parlament aznap tervezi követeléseik megvitatását.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 22. 04:15
×
×
×
×