eur:
396.84
usd:
355.48
bux:
74510.83
2024. szeptember 29. vasárnap Mihály

A CEU a megállapodás aláírását kéri a kormánytól - a nap hírei

Meghosszabbította az úgynevezett CEU-törvényben szabott határidőt az Országgyűlés, az intézmény a megállapodás aláírását kéri a kormánytól. A magyar és a szlovák miniszterelnök jelenlétében tették le az új komáromi Duna-híd alapkövét. Ausztriában benyújtotta lemondását a kormány.

Az Országgyűlés elfogadta a lex-CEU módosítását: 2019. január 1-jéig meghosszabbította azt a határidőt, ameddig a külföldi felsőoktatási intézményeknek teljesíteniük kell magyarországi működésük feltételeit. A kormányzati indítvány arra hivatkozott, hogy a jogszabály szerinti nemzetközi megállapodást eddig csak egy intézménnyel sikerült megkötni, a többi esetében még a tárgyalási szakaszban tartanak. Az MSZP politikai bosszútörvénynek tartja a jogszabályt, ezért annak visszavonását követeli. A Jobbik a kormányzati propaganda részének minősítette a változtatást, míg az LMP szerint az ügy csak a Fidesz politikai túléléséről szóló harcról szól.

A Közép-európai Egyetem működésére lehetőséget adó megállapodás aláírására kéri a kormányt a CEU vezetősége. Michael Ignatieff elnök-rektor hangsúlyozta: csak a kabinetre vár a New York állammal már letárgyalt egyezmény aláírása, az egyetem pedig a Bard College-dzsal kötött megállapodással mindenben megfelel a jogszabályi előírásoknak.

A javuló szlovák-magyar kapcsolatok jelképének nevezte az új komáromi Duna hidat az átkelő alapkőletételén a szlovák kormányfő. Robert Fico közös tájékoztatót tartott a magyar miniszterelnökkel. A Komáromot a felvidéki Révkomárommal összekötő új átkelő építésének kezdete alkalmából tartott ünnepségen Orbán Viktor úgy fogalmazott: a híd annak a jelképe, hogy a két ország megvédi Európa külső határait és továbbra is nyitva tartja a belső határokat.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint az ukrán oktatási törvényből hatályon kívül kell helyezni azt a részt, amely súlyosan sérti a magyar nemzeti közösség jogait. Szijjártó Péter a Kossuth Rádióban közölte: a magyar kormány csak akkor tekinti megoldottnak a problémát, ha a kárpátaljai magyaroknak is elfogadható lesz a helyzet.

Megszüntette a családi házak kötelező kéményellenőrzését az Országgyűlés. Ezentúl a tulajdonosok megrendelésére, de továbbra is ingyenesen végezhet ilyen tevékenységet a katasztrófavédelem, illetve egyes településeken az önkormányzati közszolgáltató. Korábban több szakmai szervezet és ellenzéki pártok is kifogásolták a változtatást. Bándi Gyula zöldombudsman életveszélyesnek nevezte a kötelező kéményellenőrzés felszámolását.

Alkotmányellenesnek minősítette a Natura 2000 területek értékesítésének szabályozását az Alkotmánybíróság. A testület azt kifogásolta, hogy az érintett területeken az élővilág védelme érdekében csak jelentős korlátozásokkal, a speciális természetvédelmi előírások betartása mellett lehet gazdálkodni. A testület mulasztásos alkotmánysértést állapított meg a Nemzeti Földalap vagyonát érintő szabályozásnál, mivel a módosított földalaptörvény nem szabályozza, hogy az alapba tartozó földek hasznosításából származó bevételek milyen mértékben fordíthatók az államadósság csökkentésére.

Átadták a Knorr-Bremse Magyarország új gyártócsarnokát és új tanműhelyét. A gazdaságfejlesztésért és szabályozásért államtitkár a budapesti rendezvényen arról beszélt: a magyar gazdaság húzóágazata a járműipar, ezt is bizonyítja, hogy a Knorr-Bremse Budapesten építette fel a világ legnagyobb vasúti fékgyárát. A mostani, ötmilliárd forintot meghaladó beruházással a cég a világ legnagyobb vasúti fékegység-gyártó és fejlesztő vállalatává válik.

Ausztriában benyújtotta lemondását az államfőnek a kormány. A hétvégi választásokon győztes Osztrák Néppárt vezetője, Sebastian Kurz várhatóan pénteken kap kormányalakítási megbízást. Alexander Van der Bellen államfő a hagyományoknak megfelelően felkérte Christian Kern kancellár kabinetjét arra, hogy ügyvezetőként lássa el feladatát az új kormány megalakulásáig. A legfrissebb adatok szerint a vasárnapi választásokon az Osztrák Néppárt a szavazatok 31,6 százalékát, a Szociáldemokrata Párt 26,9, a Szabadságpárt pedig 26 százalékát szerezte meg.

Kijevben összecsaptak a tüntetők a parlamentet védő rendfenntartókkal. Az ukrán törvényhozás épületénél több ezer ember követelte a parlamenti mentelmi jog megszüntetését, korrupcióellenes bíróság felállítását és a választási rendszer megváltoztatását. A demonstrálók sátrakat állítottak és közölték: csütörtökig maradnak, mivel a kijevi parlament aznap tervezi követeléseik megvitatását.

Címlapról ajánljuk

Vasárnap Ausztria választ: a Szabadságpárt visszatérhet a csúcsra

Épp hogy csak túljutott Ausztria a rendkívüli károkat okozó áradások nehezén, az ország a hét végén újabb, ezúttal politikai megméretés előtt áll. Több mint 6,3 millióan járulhatnak a szavazóurnák elé, hogy újabb öt évre új parlamentet, illetve új kormányt válasszanak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.30. hétfő, 18:00
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Donald Trump republikánus amerikai elnökjelölt és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a New York-i Trump Towerben folytattak beszélgetést. A találkozó után Trump azt írta saját közösségi platformján, a Truth Social-ön, ha nem ő győz az elnökválasztáson, jön a harmadik világháború. Az elmúlt hónapok legfontosabb kérdése, hogy az európai vezetők és az Egyesült Államok döntéshozói engedélyezik-e Kijevnek, hogy a Nyugattól kapott modern fegyverrendszereket bevessék Oroszország területe ellen. Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) intézet írt egy elemzést, hogy miért lenne fontos egy ilyen lépést megtenniük Ukrajna szövetségeseinek. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. szeptember 29. 00:30
×
×
×
×