Központosítaná a szociális rendszerek működtetését az Európai Unió, ezzel pedig jelentősen csorbítaná a tagállamok önrendelkezését – értesült a Magyar Idők. Az elképzelés a gyakorlatban azt jelentené, hogy a nagyobb lélekszámú, ezért többségi szavazattal rendelkező centrumországok támogatásával az unió létrehozna egy hatósági jogkörökkel is felruházott intézményt, amely megszabná, hogy az adott tagállamnak milyen szociális és munkaerőpiaci intézkedéseket kellene végrehajtania, ám az ehhez szükséges forrást a tagállamnak kellene előteremteni. Ráadásul minden jel arra utal, hogy az uniós döntéshozatal felgyorsul: novemberben tartják Svédországban az európai szociális csúcstalálkozót, és akár már az év végén az Európai Bizottság elé kerülhetnek a javaslatok.

A Jean-Claude Juncker nevéhez köthető szociális pillér 21 pontból áll, olyan általános munkajogi irányelveket fogalmaz meg, amelyet a tagállamok jórészt jelenleg is alkalmaznak. Az irányelvek elfogadását viszont a jogalkotás követi, amely az Európai Bizottság feladata, így ezt követően a kelet-európai tagállamok már nem sokat tehetnek. A programról csütörtökön egyeztetett Luca Visentini, az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkára a hazai érdekképviseletekkel, valamint a kormányoldallal.

A Magyar Idők információi szerint a kormány, valamint több más, régiós ország kormánya is azzal érvel, hogy a 2004-es csatlakozásunkkor sokan remélték: az unió életszínvonalbeli javulást eredményez. Ezzel szöges ellentétben álltak azok az uniós instrukciók a 2008-as gazdasági válság alatt, amelyek szerint a lakosságot kellett volna megszorítani. Ezt követően 2010 után pedig Brüsszel a kormányt is rendszeresen bírálta, amikor a bankszektorra vagy a multikra vetett ki különadókat az állampolgárok helyett.

A szociális pillérhez létrehozandó hivatalok a tervek szerint számonkérhetnék a tagállamokat a központilag megalkotott, főként munkaerőpiaci intézkedésekről, és büntethetnék is azokat. Emmanuel Macron francia államfő többször beszélt már arról, hogy a kelet-európai munkavállalók beengedése helyett a bevándorlókat kellene integrálni a munkaerőpiacokon. A németek pedig már többször is szociális dömpingként emlegették a keleti, alacsonyabb  képzettségű munkavállalókat. A kiküldetési irányelv tervezett módosítását viszont információink szerint megszavazzák a visegrádi országok. Ennek egyfelől az az oka, hogy az európai munkavállalók mindössze egy százaléka dolgozik ebben a formában, másfelől kompromisszumként az új szabályok – a küldő helyett a fogadó ország bérszínvonalának megfelelő juttatást kellene adni – nem terjednének ki a fuvarozói ágazatokra.