Ezek célja ugyanis, hogy eltántorítsák a kelet-európai dolgozókat a nyugati munkavállalástól annak érdekében, hogy a helyi munkanélkülieket, valamint a bevándorlókat integrálhassák. Az irányelvek módosításával kapcsolatos döntéshozatal is felgyorsulhat, ráadásul a magországok szavazata elegendő ezek elfogadásához.

Felgyorsulhat a következő hetekben az uniós döntéshozatali mechanizmus a kiküldetési irányelv módosításáról, valamint az uniós szociális pillérről – értesült a Magyar Idők. A kiküldetési irányelv lényege, hogy a küldő ország bérezési, járulékfizetési szabályai helyett legalább a fogadó országban adható legkisebb bért fizessék a cégek, ahogyan az ahhoz kapcsolódó egyéb terheket is a fogadó ország szabályai szerint lenne kötelező teljesíteniük.

A kelet-európai tagállamok korábban az úgynevezett sárga lapos eljárással megvétózták az elsősorban a nyugati tagállamok által kezdeményezett elképzelést. Ez hátrányt jelentene ugyanis a felzárkózó keleti tagállamoknak, mivel a vállalkozások jóval nehezebben tudnák kigazdálkodni a magasabb nyugati fizetéseket, ez pedig csökkentené a keleti tagállamok versenyképességét.

A Magyar Idők információja szerint november elején tartják Svédországban az európai szociális csúcstalálkozót, majd a nemzeti kormányokkal, valamint az érdekképviseletekkel folytatott konzultációt követően akár már az év végén az Európai Bizottság elé kerülhetnek a javaslatok, ezt követően pedig az Európai Tanács dönthet. Amennyiben a lakosságszám alapján abszolút többséget élvező magországok megszavazzák az előterjesztéseket, jelentős hátrányba kerülhet a kelet-európai térség.

"Emmanuel Macron francia államfő korábban már többször utalt arra, hogy a nyugat-európai piacokról ki kellene szorítani a kelet-európai, uniós munkavállalókat, ezzel párhuzamosan pedig a bevándorlók integrációját felgyorsítani"– mondta a Magyar Idők kérdésére Palkovics Imre. A Munkástanácsok elnöke kiemelte: a szociális- és munkaerőpiaci kérdésekben folyamatosak az egyeztetések az európai szakszervezetek között. A Jean-Claude Juncker bizottsági elnök nevéhez köthető szociális pillér ugyanakkor központosíthatja a juttatások rendszerét, ezzel pedig csorbulna a nemzeti önrendelkezés.

A szakszervezet mindemellett egyetért abban, hogy csökkenjenek a különbségek a nyugati és a keleti bérek között. Ám ezt csak oly módon lehet elérni, hogy az önrendelkezésünket megtartsuk, és a piaci folyamatok segítsék a bérfelzárkózást, amely Magyarországon folyamatos. Palkovics megemlítette: körvonalazódik egy olyan, hatósági jogkörökkel felruházott, uniós szintű munkaerő-kölcsönzési rendszer felállítása is, amely központi irányítással terítené szét a munkavállalókat a tagállamokban. A szakszervezeti vezető felidézte: Németországban már bevezették a közúti árufuvarozásban azt a szabályt, hogy amennyiben áthaladnak az országon a fuvarozók, abban az esetben is a német minimálbért kell megkapniuk, ráadásul a pihenőidő eltöltésére szállást kell biztosítaniuk a foglalkoztatóknak.

Ez is azok közé az intézkedések közé tartozik, amelyek visszavethetik a kelet-európai vállalkozások előnyét. Mindeközben idehaza a nyugati befektetők zavartalanul élvezik az olcsó munkaerő előnyeit. Palkovics ugyanakkor kiemelte: szükség van a kiküldetési irányelvvel kapcsolatos visszaélések feltárására, azonban ehhez nincs szükség az uniós szintű irányelv-módosításra.