A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetése után, 2015. szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán. A Magyarországra belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést ki akarták dönteni, majd néhányan kövekkel dobálták meg a magyar oldalon felsorakozott rendőröket. Az összecsapásokban több rendőr megsérült.

Az elsőfokú ítélet szerint Ahmed H. a kordon bedöntésével, az egyenruhások megtámadásával fenyegetőzött. A vádlott többször is megafonnal beszélt a tömeghez, három alkalommal maga is dobált a rendőrök felé, majd az átkelőt lezáró kapu kinyitását követően illegálisan magyar területre lépett. A férfi röviddel később visszatért a szerb oldalra, és csak három nappal később tudták őrizetbe venni.

A Szegedi Törvényszék első fokon a szír állampolgárságú vádlottat bűnösnek mondta ki terrorcselekmény és határzár tiltott átlépése bűntettében, ezért 10 év fegyházbüntetésre ítélte, és végleg kiutasította Magyarországról. A döntést másodfokon a Szegedi Ítélőtábla nem bírálta felül, mondván, a törvényszék nem értékelt olyan bizonyítékokat, amelyek a tényállásra, a bűncselekmény jogi minősítésére, illetve a büntetés kiszabására lényeges hatással lehettek volna.

Ifjabb Balsai István ügyvéd az M1 szombat esti műsorában elmondta, hogy az elsőfokú eljárást is meg kell ismételni; emiatt Polt Péter legfőbb ügyész jogorvoslattal fordult a Kúriához.

Az ügyvéd rámutatott arra, hogy a magyar bíróságokon nincs gyakorlat a terrorcselekmények megállapításában. Az egyetlen nagy port felvert ügy az úgynevezett Budaházy-ügy. Ennek kapcsán megjegyezte: az ügyészség ugyanazon törvényi tényállás alapján vádolja Budaházy Györgyöt és társait, valamint Ahmed H.-t. A két eljárás abban is hasonlít, hogy a Budaházy-ügyben is ötéves eljárás után született elsőfokú ítélet, a másodfokú eljárás pedig még el sem kezdődött, mert ott az Alkotmánybírósághoz fordultak.

Ifjabb Balsai István azt mondta: Ahmed H. ügyében azt maga a vádlott is elismerte, hogy a rendőrök felé különböző tárgyakat dobált, így a hivatalos személy elleni erőszak bizonyítható. A terrorcselekmény bizonyításánál az a kérdés, megállapítható-e, hogy Ahmed H. a megafonba mondott felhívásaival, a rendőrök felé tárgyak dobálásával, illetve más kommunikációs formákkal próbálta cselekvésre kényszeríteni a rendőrséget.