Rádi Katalin a csaknem háromórás rendezvény kezdetén elmondta, 2012-ben azt követően döntött az alapítvány létrehozásáról, hogy kisbabája egy fertőzés után két hetet töltött a koraszülött intenzív osztályon. Egyedül volt anyaként, úgy érzete, nem jut hozzá a szükséges információhoz - tette hozzá.

A civilszervezet önkéntesei ma már rendszeresen látogatják a dél-alföldi osztályokat, rendezvényeikkel segítik az érintett családokat, részt vesznek a területtel foglalkozó orvosok és ápolók szakmai konferenciáin. Anyaszállásokat hoztak létre és újítottak föl, ez lehetővé teszi, hogy a nem helybéli kismamák is folyamatosan az intenzív osztályokon ápolt újszülöttjük közelében lehessenek - közölte az alapító.

Az érintett családoknak az osztály elhagyását követően is segítségre van szükségük, többek között az átélt krízis feldolgozásához. Ebben tudnak közreműködni azok az anyák, akik korábban maguk is hasonló helyzetben voltak - tudatta Rádi Katalin.

Szabó Miklós, a MagyarPerinatológiai Társaság elnöke elmondta, az évi 95 ezer újszülött közül minden tizedik idő előtt jön a világra, minden huszadik intenzív osztályra kerül, akár hónapokra is.

A szakember komoly eredménynek tartja, hogy 2013 óta 30 százalékkal csökkent csecsemőhalandóság. Mint mondta ez több tényezőre vezethető vissza, ezek egyike, hogy egyre több helyen vált lehetővé az anya közvetlen jelenléte, kapcsolata az újszülöttel.

Az elnök szerint ehhez szemléletváltozásra, a "műtőszerű osztályok" átalakítására van szükség.

Szabó Miklós fontos feladatnak nevezte a családok által átélt trauma kezelését is. Az ilyen szülők között extrém magas a válás aránya, a családok szétesése pedig a károsodások halmozódásához vezet.

A főorvos hangsúlyozta, a projekt szakmai tartalmával messzemenően egyetért. A szülői jelenlét gyógyító hatásának vizsgálata az koraszülött ellátás egyik leggyorsabban fejlődő szakterülete, a sorstárssegítés módszerének alkalmazására azonban nincs kidolgozott nemzetközi módszertan - tette hozzá.

Bereczki Csaba, a szegedi gyermekklinika vezetője közölte, az intézet elsősorban az orvosi feladatokra koncentráló szakemberei és az alapítvány munkatársai négy-öt éve kezdték el a közös munkát.

A projekt lényege, egy olyan szakmailag megalapozott program kidolgozása, amely valamennyi hazai koraszülött osztályon alkalmazható lesz - mondta az intézetvezető, hozzátéve: büszke arra, hogy a kezdeményezés Szegedről indulhatott el.

A beszélgetésen elhangzott, 1,2 milliárd forintos uniós támogatást elnyerő projekt során az egységes módszertan elkészítése mellett a többi közt családokkal foglalkozó mentorokat képeznek ki. 1500 szakembernek, orvosnak, ápolónak, védőnőnek szerveznek tájékoztatót, 3120 hozzátartozónak adnak közvetlen segítséget. Három városban - Szegeden, Gyulán és Kecskeméten - mentorházakat alakítanak ki, ahol az egész családnak tudnak komplex szolgáltatást nyújtani. Az igényektől függően állandóan vagy alkalmi jelleggel ezek a 25 dél-alföldi járás mindegyikében elérhetőek lesznek.

Hadházy Ákos (LMP) az időnként személyeskedésig fajuló vita során kifejtette, a kitűzött célokkal messzemenően egyetért, ez a projekt szerinte azonban nem a megoldást segíti. Megjegyezte, egy pécsi és debreceni alapítvány is elnyert 600-600 millió forint támogatást hasonló célokra.

A képviselő a programban résztvevő szakértők magas óradíját kifogásolta, összehasonlítva a mentorok költségtérítésére tervezett havi 60 ezer forintos összeggel. Hangsúlyozta, az a célja, hogy a forrás valóban a rendkívül traumatizált családokat segítse.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára az eseményen úgy fogalmazott, Hadházy Ákos tudatlan és gazember, amiért úgy támadott meg kizárólag politikai haszonszerzés miatt egy kiemelten fontos feladatot végző alapítványt, hogy annak működéséről és az általa kétségbe vont pályázatról valójában fogalma sincs. Az államtitkár ezért nyilvános bocsánatkérésre szólította fel az ellenzéki politikust, amit azonban az megtagadott.