Újra jön a titkos kormányzati telefonhálózat - erre utal két határozat

InfoRádió

- 2017. augusztus 15. 11:02

Húsz évre elfeledték, de hamarosan újraindulhat a kormányzati szervek telefonhálózata. Az egykor csak K-vonal néven ismert rendszert két kormányhatározat keltheti életre – derül ki a Magyar Közlöny hétfőn megjelent Hivatalos Értesítőjéből.

A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által szignózott anyagok elrendelik, hogy minden

államigazgatási és rendvédelmi szervet,
kormányhivatalt,
állami kórházat,
kormányzati fenntartású közigazgatási szervet,
az Országos Bírósági Hivatalt,
a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot

egy nem nyilvános, helyhez kötött (vagyis vezetékes) telefonszolgáltatás kösse össze - írta a Magyar Nemzet.

A vonalat a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) építheti ki.

A határozatok szerint az érintett állami és kormányzati szervek 2018. június elsejéig fel kell mondják a meglévő előfizetéseiket, és ettől az időponttól csak akkor térhetnek el, ha a szerződésbontás miatt egyébként fizetniük kellene a szolgáltatónak.

A helyhez kötött kormányzati vonalat idővel egy zárt mobilhálózat is követheti: Pintér Sándor belügyminiszter, Lázár János kancelláriaminiszter és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter feladata lesz, hogy előterjesztést készítsen egy önálló hálózatú, kormányzati célú (nem nyilvános) mobiltelefon-szolgáltatás létrehozásáról – annak előnyeiről, hátrányairól, lehetséges kockázatairól és költségvetési hatásairól.

A K-vonal egyébként 70 éves múltra tekinthet vissza: a közigazgatási hálózat kiépítését még Gerő Ernő rendelte el - idézte fel a lap.
A rendszerre azért volt szükség, mert Magyarországon a háború után nem volt megbízható telefonhálózat, az információáramlás viszont stratégiai jelentőséggel bírt.

telefon

magyar közlöny

kormányzat

Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

A magyar színház- és filmművészet megkerülhetetlen alakja, és bár mostanában csak ritkán tűnik fel a vásznon, de mégis jelen van. Azt mondja, akik kíváncsiak rá, megtalálják, de tanítani nem akar, csak beszélgetni. Cserhalmi György szerint egy időtálló alkotás és a szakmai párbeszéd legfőbb építőköve egyaránt a kölcsönös bizalom. Úgy véli, a színművészeknek a színház az anyukájuk, a film pedig a mostoha papájuk, aki „hol kedves, hol nem”.