Magyarországon az egy főre jutó összes élelmiszer 2015-ben éves szinten 667 kilogramm volt. Ez fejenként naponta átlagosan közel két kilogramm élelmiszernek felel meg. Nem egyformán bővült azonban minden élelmiszercsoport, sőt, volt, amiből csökkent a kínálat.

Gabonafélékből és a burgonyából például kevesebb jutott a boltokba, a hús, a hal- és a tejfogyasztás viszont az átlagnál nagyobb mértékben nőtt, vagyis a drágább élelmiszerek fogyasztása nőtt nagyobb mértékben, míg az olcsó ételek kevésbé voltak népszerűek. Ez egyértelműen a lakosság anyagi helyzetének javulására utal.

Nőtt ugyanakkor a cukorfogyasztás is, miközben gyümölcsből nem kellett több, mint az előző évben, vagyis bőven van még hová javulnunk az egészséges táplálkozás tekintetében.

Tízéves távlatban sincs forradalmi változás, de legalább lassú javulás érzékelhető a táplálkozási szokásokban: egy évtized alatt 1,8 százalékponttal nőtt a zöldség- és gyümölcsfélék mennyisége az üzletekben, míg a liszt és a rizs esetében majdnem ugyanennyivel (1,7 százalékponttal) csökkent a kínálat, amely értelemszerűen szoros összefüggésben van a kereslettel.

Az állati eredetű termékek (hús, hal, tej, tojás) az egy főre jutó összes élelmiszer több mint harmadát tették ki 2015-ben, ezekből az együttes fogyasztható mennyiség az előző évhez képest átlagosan 6,5 százalékkal, két év alatt pedig több mint 10 százalékkal bővült. Ezen belül az egy főre jutó hús mennyisége 2015-ben 64 kilogramm volt, ami 5 kilogrammal (9 százalékkal) több, mint egy évvel korábban. Ez hatalmas javulás, a válság előtti szintnek felel meg, és több mint tíz százalékkal haladja meg a 2010-ben rendelkezésre álló húsmennyiséget.

A jelenlegi mennyiség egyébként fejenként napi 17,5 dekagramm húst jelent, ami még mindig nem tűnik olyan elképesztően soknak.