Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Így lehetne több férfi az oktatásban, nagy szükség van rájuk

Így lehetne több férfi az oktatásban, nagy szükség van rájuk

Európa-szerte a nők uralják az oktatást.

Az oktatás területén végzettek 80 százaléka nő Európában – derül ki az Eurostat júliusi felméréséből, amiről a Magyar Nemzet írt. Ez azt jelenti, hogy a kontinensen az oktatás számított a „legnőiesebb” területnek a diplomát szerzők körében 2015-ben, míg a leginkább férfiak uralta terület – 81 százalékkal – az információtechnológia volt. Az Európai Unióban összesen közel 5 millióan szereztek diplomát tavalyelőtt, a végzettek 58 százaléka pedig nő volt.

Nem lett vonzóbb

Hazánkban 11 100 fő szerzett oktatási tárgyú diplomát, a végzettek közül több mint 9100 a nő, ami 82 százalékos arányt jelent. Hogy a férfiak számára a pedagógus-életpályamodell bevezetése után sem lett vonzóbb a tanári pálya, a múlt ősszel kezdődött tanév adatai bizonyítják: a 2016/2017-es tanévben például több mint 154 800 tanár kezdte meg a munkát, köztük kevesebb mint 27 ezer férfi. Az általános iskolában tanítók közel 87 százaléka, a gimnáziumban dolgozók 70, míg a szakgimnáziumban ténykedő pedagógusok 63 százaléka volt nő.

Az Oktatási Hivatal pedagógusképző felsőoktatási intézményekről szóló, 2016/2017-es tanévi adata szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) bölcsészkarán osztatlan tanári képzésben részt vevők háromnegyede nő volt, akárcsak a Debreceni Egyetem (DE) hasonló képzésén.

Ugyanakkor a természettudományos tanárképzésben már egyáltalán nincs női dominancia:

például az Eszterházy Károly Egyetem (EKE) természettudományos karán osztatlan tanárképzésében részt vevők 60 százaléka férfi.

Más mintát adnak

– Szükséges lenne, hogy több férfi lépjen a pedagógusi pályára, hogy a gyerekek az általuk nyújtott mintát is megtapasztalhassák – nyilatkozta lapunknak Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének vezetője.

Úgy látja, többek közt azért nem lépnek férfiak a pályára, mert társadalmi elvárás velük szemben, hogy minél gyorsabban és minél nagyobb karriert fussanak be. – Ezt ma nagyon nehéz elérni Magyarországon, mikor egy pályakezdő informatikus bére egy év alatt a duplájára nő, és eléri annak a pedagógus-szakvizsgával rendelkező tanárnak a fizetését, aki 25 éve a szakmában van – mondta. Arról is beszélt, a pedagógusok társadalmi megbecsültsége is alacsony, ezen sokszor a kormányzati megnyilatkozások sem segítenek.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×