Infostart.hu
eur:
387.13
usd:
333.64
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Két éve is pusztított az influenza, de most még többen haltak meg miatta

Két éve is pusztított az influenza, de most még többen haltak meg miatta

Csaknem 5 ezerrel többen vesztették életüket Magyarországon idén januárban és februárban, mint az előző esztendő hasonló időszakában. A drasztikus növekedés hátterében a tetőző influenzajárvány állhatott – idézi a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb népmozgalmi gyorstájékoztatóját a HVG.hu.

A halálesetek száma januárban 25, februárban pedig 20 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb népmozgalmi gyorstájékoztatójából.

Mindez azt jelenti, hogy a két idei téli hónapban néhány fő híján elérte a 27 ezret idehaza a halottak száma, szemben a 2016 elején regisztrált 22,3 ezerrel.

Az új évezredben most volt a legmagasabb az első kéthavi mortalitási érték.

A drasztikus növekedés hátterében „a tetőző influenzajárvány állhatott” – állapítják meg a kormányzati statisztikusok.

A halálesetek száma nem most ugrott meg először durván az utóbbi években.

Két éve már a jelenlegihez kísértetiesen hasonló helyzet állt elő:

a nyilvánosság akkor is egy KSH-riportból értesülhetett arról, hogy az országon milyen drasztikus hatással söpört végig az influenzajárvány -idézte fel a HVG.hu.

Két éve is pusztított az influenza, de most még többen haltak meg miatta

Az akkori népmozgalmi mutatók szerint 2015 első két hónapjában 4820 fővel hunytak el többen, mint az előző év hasonló periódusában. Az évtized közepi ragályról, mely azonnal lerontotta például a várható élettartam kilátásait Magyarországon. Azóta az is kiderült, hogy

lefolyása két északi megyében, Komárom-Esztergom térségében, illetve Borsod-Abaúj-Zemplénben volt a leghevesebb.

Az utóbbi fejlemény a statisztikusok számára nem igazán volt meglepő, BAZ megye ugyanis eleve a magas mortalitású hazai körzetek közé tartozik. Komárom-Esztergom megyéről nem mondható el ugyanez. A KSH kutatói azóta is megválaszolandó egészségügyi szakmai kérdésnek tekintik,

miért volt különösen agresszív a 2015-ös ragály a szóban forgó észak-dunántúli térségben.

A tavalyelőtti járvány, amely úgyszólván az idei „előképének” tekinthető, egyébként nem csak itthon pusztított – állítják a KSH szakértői.

Hasonló erejű ragály söpört végig akkoriban állítólag számos alacsony halandóságú államon, például Franciaországon és Spanyolországon is.

A halottak száma a legnagyobb mértékben ugyanakkor Szlovákiában és Magyarországon emelkedett 2015 elején Európában. Ezzel szemben Lengyelországban például kevésbé volt súlyos a helyzet, ott csak feleakkora volt a mortalitási növekmény mértéke, mint itthon. Az idei részadatok megint hasonló folyamatokról látszanak árulkodni:

a január–februári tömeges megbetegedések megint sok államot érintő influenzajárványhoz kapcsolódtak.

Az ÁNTSZ influenzamonitorjának ez évi információiból ugyanakkor az derül ki, hogy

a mostani ragály még a 2015-ös járványhoz képest is rapid lefolyású volt.

Az is jól látszik, hogy az idei megint az idősebb nők korosztályából szedte elsősorban az áldozatait. (A 75 éven felüli hazai népességen belül köztudottan kétszer annyian vannak az asszonyok, mint a férfiak.)

A nők körében 2015 elején egyébként a keringési rendszer betegségeire visszavezethető halálokok, továbbá a légzőrendszer megbetegedéseivel (hörghurut, tüdőtágulat, asztma) összefüggő halálesetek száma ugrott meg jelentős mértékben az előző év hasonló periódusához képest.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×