A halálesetek száma januárban 25, februárban pedig 20 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb népmozgalmi gyorstájékoztatójából.
Mindez azt jelenti, hogy a két idei téli hónapban néhány fő híján elérte a 27 ezret idehaza a halottak száma, szemben a 2016 elején regisztrált 22,3 ezerrel.
Az új évezredben most volt a legmagasabb az első kéthavi mortalitási érték.
A drasztikus növekedés hátterében „a tetőző influenzajárvány állhatott” – állapítják meg a kormányzati statisztikusok.
A halálesetek száma nem most ugrott meg először durván az utóbbi években.
Két éve már a jelenlegihez kísértetiesen hasonló helyzet állt elő:
a nyilvánosság akkor is egy KSH-riportból értesülhetett arról, hogy az országon milyen drasztikus hatással söpört végig az influenzajárvány -idézte fel a HVG.hu.
Az akkori népmozgalmi mutatók szerint 2015 első két hónapjában 4820 fővel hunytak el többen, mint az előző év hasonló periódusában. Az évtized közepi ragályról, mely azonnal lerontotta például a várható élettartam kilátásait Magyarországon. Azóta az is kiderült, hogy
lefolyása két északi megyében, Komárom-Esztergom térségében, illetve Borsod-Abaúj-Zemplénben volt a leghevesebb.
Az utóbbi fejlemény a statisztikusok számára nem igazán volt meglepő, BAZ megye ugyanis eleve a magas mortalitású hazai körzetek közé tartozik. Komárom-Esztergom megyéről nem mondható el ugyanez. A KSH kutatói azóta is megválaszolandó egészségügyi szakmai kérdésnek tekintik,
miért volt különösen agresszív a 2015-ös ragály a szóban forgó észak-dunántúli térségben.
A tavalyelőtti járvány, amely úgyszólván az idei „előképének” tekinthető, egyébként nem csak itthon pusztított – állítják a KSH szakértői.
Hasonló erejű ragály söpört végig akkoriban állítólag számos alacsony halandóságú államon, például Franciaországon és Spanyolországon is.
A halottak száma a legnagyobb mértékben ugyanakkor Szlovákiában és Magyarországon emelkedett 2015 elején Európában. Ezzel szemben Lengyelországban például kevésbé volt súlyos a helyzet, ott csak feleakkora volt a mortalitási növekmény mértéke, mint itthon. Az idei részadatok megint hasonló folyamatokról látszanak árulkodni:
a január–februári tömeges megbetegedések megint sok államot érintő influenzajárványhoz kapcsolódtak.
Az ÁNTSZ influenzamonitorjának ez évi információiból ugyanakkor az derül ki, hogy
a mostani ragály még a 2015-ös járványhoz képest is rapid lefolyású volt.
Az is jól látszik, hogy az idei megint az idősebb nők korosztályából szedte elsősorban az áldozatait. (A 75 éven felüli hazai népességen belül köztudottan kétszer annyian vannak az asszonyok, mint a férfiak.)
A nők körében 2015 elején egyébként a keringési rendszer betegségeire visszavezethető halálokok, továbbá a légzőrendszer megbetegedéseivel (hörghurut, tüdőtágulat, asztma) összefüggő halálesetek száma ugrott meg jelentős mértékben az előző év hasonló periódusához képest.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!
