eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Orbán Viktor 12 pontban foglalta össze Salgótarján fejlesztésének irányát

Orbán Viktor 12 pontban foglalta össze Salgótarján fejlesztésének irányát

Olyan fejlődési pályát kell felrajzolni, amelynek révén vesztes városból győztes várossá tehetjük Salgótarjánt - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Modern városok program salgótarjáni állomásán, Fekete Zsolt (MSZP) polgármesterrel tartott sajtótájékoztatóján.

A kormányfő kiemelte: Salgótarján az utolsó olyan megyei jogú város, ahol még mindig erősen él az érzés, hogy az vesztes város, a rendszerváltozás vesztese. Azonban már 27 év telt el a rendszerváltozás óta, ezért nem engedhető meg, hogy legyen olyan megyei jogú város az országban, amely még mindig e politikai változás vesztesének érzi magát, az első számú cél ennek felszámolása - mondta, hangsúlyozva: Magyarország számára Salgótarján fontos.

A kormányfő a fejlesztés jó példájának nevezte a korábban hasonló helyzetű Tatabányát és Dunaújvárost, ahol ma az emberek büszkék a városukra.

"Tehát az a pálya, az a cél, amit kitűztünk, nem lehetetlen, hiszen van előképe a saját magyar történelmünkben" - mondta.

Orbán Viktor a politikai különbözőségeket is érintve kiemelte: azt a megállapodási ösvényt keresték, ahol egy szocialista polgármester és egy konzervatív, nemzeti keresztény miniszterelnök olyan megállapodásra tud jutni, amelyet jó szívvel tudnak ajánlani, és ez a megállapodás ilyen.

A maga erejéből nem boldogul

Kitért rá, a polgármester őszintén ismertette az iparűzési számokat, a gazdasági teljesítményt, az adóbevételeket, ezek alapján a tervezett nagy ívű pályát Salgótarján a maga erejéből nem tudja megvalósítani, mert egyszerűen nincs hozzá pénze.

Annak is örül, ha okos gazdálkodással egyáltalán működtetni tudja a várost, és még ehhez is szükség lehet kormányzati támogatásra - tette hozzá.

Elkerülő és új városközpont

A kormányfő tucatnyi pontban foglalta össze a megállapodásban érintett fejlesztési területeket a várost elkerülő úttól az új városközpontig.

Elsőként az országhatárig érő, Salgótarjánt elkerülő négysávos utat említette 40-50 milliárd forintos beruházásban.

Orbán Viktor 12 pontban foglalta össze Salgótarján fejlesztésének irányát

Mint mondta, az elektromos buszokra vonatkozó salgótarjáni igénynek illeszkednie kell az országos közlekedési és tömegközlekedési koncepcióba, ezért közös munkabizottság keresi majd a legjobb megoldást a városi tömegközlekedés megszervezésére, az új helyi buszpályaudvar és parkoló kialakítását pedig a kért 1,7 milliárd forinttal támogatja a kormány.

Az ipar és a gazdaság fejlesztése érdekében 10 milliárd forintból a város összes, 40-45 hektárnyi barnamezős rozsdafoltját felszámolják, és amit lehet, új ipari park formájában vonják be a termelésbe. Emellett 12 hektárnyi új, zöldmezős területen is ipari park létesül további 2,5 milliárdból.

Saját energia és az öblösüveggyártás fejlesztése

Munkacsoport vizsgálja annak műszaki részleteit, hogyan alakítható ki saját energiaszolgáltatási rendszer, amely megújuló energiából fedezi a város energiaigényét. Az öblösüveggyártás magasabb ipari minőséggé fejlesztésére 4,5 milliárd forintot ad a kormány.

A vendéglátás és kereskedelem modern oktatási lehetőségeinek megteremtése érdekében 3 milliárd forintot kapnak az érintett oktatási intézmények, további 2 milliárd forinttal segíti a kormány a helyi adottságok figyelembevételével megvalósuló duális képzést.

Külön fejezetként tárgyalták az egészségügyi és sportfejlesztéseket. A megállapodás szerint új onkológiai központot hoznak létre a kórházban 1,2 milliárdból. Salgótarjánnak előkészített tervei vannak egy sport- és rekreációs központra, a 8 milliárd forintos beruházási terv 25 méteres úszómedencét is tartalmazott. A kormány javaslatára 50 méteres medence épül, öt évig pedig vállalja is az állam az uszoda fenntartását. Másfélmilliárd forintból atlétikai pályát hoznak létre az öblösüveggyári sportpályán, a szlovák határ közelében pedig jégcsarnok épül.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, ez különösen indokolt, ha regionális központ akar lenni Salgótarján.

Turizmus, vallás

A térség turisztikai vonzereje érdekében szükséges beruházások 22 milliárd forintba kerülnek. A kormányfő azt mondta, a szakmai jóváhagyás után ezt a pénzt rendelkezésre bocsátják.

Újabb munkacsoport a teljes egyházi fejlesztési igényeket méri fel a városban és környékén, beleértve a templomokat, plébániákat, parókiákat, oktatási és szociális intézményeket. Az egyházakkal kötött megállapodást a kormány támogatni fogja - jelentette ki a miniszterelnök.

Végül a regionális központtá szánt Salgótarján városközpontjának kialakítását említette meg Orbán Viktor. Az elkészülő rehabilitációs terv költségét "nagyvonalú, de ésszerű határokon belül a kormány vállalja".

Egy-két éven belül érezhető változásokat

Orbán Viktor közölte: a tervezésekre nagyon rövid időn belül egymilliárd, majd egy hónapon belül további néhány milliárd forintot kap Salgótarján.

Ha a város ezt értelmesen használja fel, elkészülnek a tervek, amelyek alapján ütemtervek készülnek, és belátható időn, egy-két éven belül érezhető változásokat tudunk elérni a salgótarjáni emberek életminőségében, a városképben és a gazdaság lehetőségeiben is - mondta a kormányfő.

Fekete Zsolt, Salgótarján polgármestere a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a megállapodásnak köszönhetően elkezdődhet Salgótarján mint kulturális, gazdasági, sport régióközpont fejlődése.

Elsődleges feladatnak nevezte a gazdaságfejlesztést, mivel a városban kilencszázalékos a munkanélküliség, ami több mint az országos átlag kétszerese.

A Modern városok program keretében elindított fejlesztések révén Salgótarján élhetőbb, szerethetőbb város lesz - mondta a polgármester, aki a kormánnyal közös érdeknek nevezte Észak-Magyarország és a leszakadó megyék fejlesztését.

Címlapról ajánljuk
Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

A leszokási hajlandóságot nagyban befolyásolja, hogy mennyire érezzük távolinak a dohányzás negatív, illetve a leszokás pozitív következményeit – derül ki az ELTE PPK kutatóinak 1500 dohányost bevonó vizsgálatából.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×