Amit Magyarország és a visegrádi országok jelenleg nemzeti szuverenitás és érdekérvényesítési képesség tekintetében az unióban képviselnek, a tagállamok kisebb részére jellemző – hangsúlyozta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, az elmúlt éves tevékenységéről szóló beszámoló elején az Országgyűlés Európai ügyekkel foglalkozó bizottsága előtt.

"Nyugodtan elmondhatjuk, hogy ezek az országok inkább ellenzékben vannak, mint többségben az Európai Unió jelenlegi összetételében. És ebből a szempontból a Brexit és Nagy-Britannia kilépése ezeket az országokat hátrányosan érinti."

A tárcavezető úgy látta, hogy a Brexit egy új kezdet lehet a közösség számára, hogy visszatérjen a Lisszaboni szerződéshez. A kiválás technikai részéről pedig megjegyezte, nem tudni, hogy a brit kilépésnek milyen hatása lesz az uniós költségvetésre.

A kohéziós források ügyében Lázár János rámutatott, hogy e téren is komoly változások várhatók – kevesebb pénz lesz és másképp lehet felhasználni –, ezért a magyar kormány megpróbálja saját tapasztalataival is segíteni a brüsszeli döntéshozókat, hogy hogyan alakítsák át az uniós támogatások rendszerét.

"A visszatérítendő források jobban támogatták a versenyképességet, az innovációt, a fejlődést, mint a vissza nem térítendő források, mert azok döntően jövedelemkompenzációs célokat szolgáltak."

Az uniós vitákról szólva a tárcavezető elmondta, hogy a 20-25 kötelezettségszegési eljárás közül az állami energiaárszabás és a földszabályozás tekintetében a kormány az Európai Bíróságig is kész elmenni. A különböző tagállamokban azonos csomagolással forgalmazott, azonban különböző minőségű élelmiszerek ügyében pedig csütörtökön találkoznak a visegrádi országok kormányfői.

"Ez egy aktuális és izgalmas kérdés lesz, nem hiszem, azon kellene most gondolkodnunk, hogy ez élelmiszer-biztonság-e vagy sem, ez kereskedelempolitikai vita és kérdés, és ebben szeretnénk előre haladni."

Bana Tibor, a testület jobbikos alelnökének felvetésére, hogy az uniós források kifizetését sokan a korrupció melegágyának tekintik, Lázár János azzal vágott vissza, hogy az Európai Unió mindössze a kifizetések 2,5 százaléka miatt emelt kifogást szabálytalanság okán.